Így alakult a Diósgyőri Vár látogatónak száma. Sok vagy kevés? Írd meg

15 Responses

1. ezzel a statisztikával csak annyi gond van, hogy hitelessége valóságtartalma 0, azaz nulla. Egy rendezvényektől minőségi kultúra közvetítésétől kiüresített vár ?

   7

   Válasz

   1. A ráfordított pénztemetőhöz képest konkrétan lófasz. De Irénke jobban teljesít. Csak kérdés, miben.

      5

      Válasz

      1. Tedd le ezt a terhet Péter, túl rég cipeled. Megmérgez téged ez a sok rosszindulat.

         4

         1

         Válasz

         1. Az fel se merül benned Irén, hogy a miskolciaknak van tele veled a tökük?

            Válasz

2. Ez csak csúsztatás. Arra lennék kíváncsi mivel közérdekű adat, mennyi volt a bevétel a jegyek árából és mennyi a ráfordított költség a Diósgyőri várra. Gondolom mivel a vírus előtt is üresen tátongott hatalmas a ráfizetés.

   5

   1

   Válasz

3. Minden nézőpont kérdése… A turisztikai célú és rendezvénylátogatást összemosó statisztikából nem derül ki, hogy mennyi látogatót vonzott a vár, mint tursiztikai célpont, a Lovagi Tornák Tere, mint szabadtéri koncertrendezvények helyszíne, amiben nincs jelentősége a helyszínnek, sokkal inkább az infrastuktúrának és a fellépő művész vonzerejének.
   Ami könnyen kiszámítható, hogy 2015-től 60,5 millió forinttal növekedett évente a bevétel, így összességében 2019-ben 213, 5 millió volt a teljes bevétel. A grafikon nem foglalkozik a 2015 előtti évek statisztikájával, amikor Sikter volt a középpontban, Ő és csapata kreatívitását eredményeit is jó lenne hozzámérni ehhez a nagyszerű látogatószámhoz.
   Persze azt nem hiszem, ha ráköltenek 10,2 milliárdot és 1,5 milliárd saját forrást biztosít a város, nem fogunk-e csalódni a számokban. Én öncélúnak tartom a Modern Városok Program új fejlesztését, a Nagy Lajos király-kori pompát, a budai vár kiemelt projektjeit, miközben állagmegóvásra, iskolák korházak karbantartására nem jut forrás.
   Mindig itt marad a nagy kérdés, miből kell és muszály fenntartani a DVTK stadion, az új DVTK multifunkciónális csarnokot, a Miskolctapolcai látványfürdőt stb. A mert a Bizony Ákos u-ra, ahol lakom, a TAKATA beruházás miatt feldúlt 60 méteres szakaszra 5 éve nincs egy kanyi sem.
   Nekem ennek tükrében a feltett kérdés nem releváns.

   4

   Válasz

   1. az „oktatasegeszsegmuvelodesugy” csak SZDSZ hitbizomány lehet.

      Ipar nem kell Miskolcnak, mert piszkos, büdös, fárasztó
      Turizmus nem kell Miskolcnak, mert csak kiszolgálásra nevel

      Na, majd a „büfészakos”-ok

      „Miért Miskolc:
      A jelenleg országszerte elaprózott nanotechnológiai kutatócsoportok helyett Miskolcon gazdaságilag reális lehetőség van egy koncentrált tudásbázis kialakítására, nemzetközi színvonalú környezet kialakításával
      A Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció közötti nanotechnológiai együttműködés helyszíne Miskolc
      Vízió:
      „A NANOPOLIS MISKOLC a nanotechnológiai kutatási eredmények piaci hasznosításának ösztönzésével egy olyan nemzetközileg elismert, regionális nanotechnológiai központ megteremtéséért dolgozik, amely révén Magyarország megállja a helyét a XXI. századi globális versenyben.”
      Misszió
      „A NANOPOLIS MISKOLC Közép-Európa vezető nanotechnológiai központjaként, igazi termelőerővé váló nanotechnológiai kutatóközpontok és vállalkozások bázisaként, magas szakmai és etikai értékek őrzőjeként katalizálja az iparág, a modern és versenyképes gazdaság és társadalom fejlődését.”

      Ja, ez mán vót!

      1

      3

      Válasz

4. Hagyjuk már a blablát, mennyi volt ebből a valódi, fizető várlátogató? Az ingyenes, a gasztroplacc, meg a Rúzsa Magdi nem érdekel.

   6

   2

   Válasz

   1. bolsi irigység

      „A Széchenyi 2020 program keretében a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében zajló nagyszabású fejlesztések során 18 kastély és 15 vár újul meg: nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz igazodó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.

      2.1 Csesznek, Csesznek vár (Veszprém megye)
      2.2 Doba, Somlói vár (Veszprém megye)
      2.3 Eger, Egri vár (Heves megye)
      2.4 Füzér, Füzéri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
      2.5 Kisvárda, Kisvárdai vár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
      2.6 Miskolc, Diósgyőri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
      2.7 Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári vár (Győr-Moson-Sopron megye)
      2.8 Nagyvázsony, Kinizsi vár (Veszprém megye)
      2.9 Ónod, Ónod vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
      2.10 Sárospatak, Sárospataki vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
      2.11 Sopron, Soproni várfal (Győr-Moson-Sopron megye)
      2.12 Sümeg, Sümegi vár (Veszprém megye)
      2.13 Szigetvár, Szigetvári vár (Baranya megye)
      2.14 Szögliget, Szádvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
      2.15 Várgesztes, Várgesztes-vár (Komárom-Esztergom megye)”

      1

      Válasz

      1. „régi szépségüket nyerik vissza” 😀 😀 😀 😀 😀
         A citromdíjat meg a kertész kapta, ugye?
         Már csak a középkori helikopter leszállópálya hiányzik. A Mária-korabeli golfpálya. Mátyás király xbox-a.
         Nem nagyon jöttek a nemzetközi elismerések a restaurálásra. Viszont a Disney stúdió már bejelentkezett, a star wars 17. részének forgatására.

         1

         1

         Válasz

         1. bolsi irigység

            „A várak, kastélyok és egyéb kulturális örökséget képező épületek turisztikai hasznosítása NyugatEurópában már az 1960-as években megkezdődött. Jelenlétük egy-egy településen kiemelkedő
            turisztikai attrakciót jelent, és környezetük értékét is jelentősen megemelik. Az ódon épületek, a
            régi falak által odacsalt turistaforgalom nagyban hozzájárul a település, illetve a tulajdonos
            gazdasági előrehaladásához, a kastély fenntartásához és további látogatóbarát szolgáltatások
            kialakításához.
            Alapvetően négy, szorosan a kastélyokhoz tartozó turisztikai funkciót különböztethetünk
            meg:
            kastélyszállók, fogadók, tehát szállásadói funkció, valamint konferenciák és egyéb üzleti,
            illetve baráti, családi találkozók megszervezése,
            vendégvárók, éttermek,
            múzeumok, amelyek kulturális vonzerőt jelentenek,
            rendezvények, szórakoztató tevékenységek, tehát várjátékok, hagyományőrző programok, zenei
            események, vásárok a kastély birtokán, területén stb.”

            1

            1

            Válasz

            1. Bolsibarom! Hasznosítás!!!! Nem tönkrebaszás!!! Vágod a különbséget, vagy nem tanították a pártiskolán?

         2. Jönnek Hollywoodból a Sámán agyhalála című filmet forgatni

            Válasz

5. „bolsi örökség”

   „A II. világháború Európa-szerte károkat okozott a kastélyokban is. Azonban míg a nyugat-európai államokban rengeteg pénzt és időt áldoztak a kastélyok felújítására, újjáépítésére, az eltűnt vagyontárgyak visszaszerzésére, a szocialista világ egy részében, többek között Magyarországon sem tartották nagy becsben ezen épületeket. Az 1949-es államosítás következtében a korábbi tulajdonosokat kiköltöztették. Ezek nagy része külföldre menekült, a régi épületek pedig „kastélyidegen” feladatokat kaptak. A noszvaji De la Motte-kastély például istállóként szolgált, a körmendi Batthyány-kastély cipőgyárként üzemelt, de számtalan példa van a kastélyok magtárként,
   raktérként, csibe-neveldeként való használatára is.”

   1

   1

   Válasz

6. Eftás! Oszt miért nem mutattátok meg a cuclib kormányzás 12 éve alatt? ?

   Válasz