(VEZETŐI) ÖSSZEFOGLALÓ
Hazai nagyvárosaink közül Miskolc elsőként vállalkozik arra, hogy stratégiai városfejlesztési dokumentumai mellé egy realista jövővíziót is illesszen
A közkeletű és főleg nehézségeket látató vélekedésekkel ellentétben a város nagy értéksűrűsége,
egyetemi beágyazotsága és az iparfejlesztésben elindult kedvező folyamatai révén reálisan jelölhet ki
magának egy depressziós nagytérségben virágzó sziget szerepet, s számtalan lépéssel segíthet magát
közelebb az európai magterületekhez való közeledéshez, a részleges integrációhoz. Ehhez a történelmi esélyhez az kell, hogy Miskolc kivívja és megtartsa a tőle Keletre elhelyezkedő területek számára
a minden ízében tovább hálózatosodó, és déli és kelet irányban bővülő európai magterülethez és a
globális értékláncokhoz való alkalmi, virtuális vagy tartós csatlakozás fzikailag legkönnyebben elérhető
csomópontja szerepet – többek közöt a mindig a ketővel nyugatabbra lévő konvergenciaszomszédhoz
igazítva tudatosan magasabbra húzot minőségekkel. S hasonlóképpen segíthet, ha az éppen kibontakozó jövőállapotra rákövetkező időszak sajátosságait sikerül jól megragadni, s ahhoz igazítani fejlesztési
lépéseket: ha a város it is két lépéssel gondolkodik előre.
A fentieknek megfelelően a jövőkép négy vezérpotenciált (oktatás, kutatás, zöld infrastruktúra,
barnamező), négy vezérelvet (minőség, bizalom-építés, közösségi részvétel, személyesített megoldások), négy vezéripart (anyagtudomány és anyagtechnológia, információ-és tudásipar, egészségipar
és humán technológia, valamint kultúra-és élményipar), továbbá négy térbeli vezérirányt azonosít (a
Tisza-Kárpát régió, a Nyugat-keleti konvergenciatengely, az Észak-déli integrációs tengely és a fejlett
centrumországok).
Az így kialakuló fejlesztési csomópontok egy rácsszerkezetet formálnak, amelyek a város számára leginkább ígéretes irányokat jelölik ki ot, ahol sok csomópont találkozik és olvad össze egyetlen, jól megjeleníthető programba. A vízió abból indul ki, hogy Miskolc jövője szempontjából több, mint indokolt az
úgynevezet allokatv-innovatv tervezési térből az innovatv-radikális tervezési térbe áthelyezni a súlypontképzést. S ezt alkalmazva négy, leginkább perspektvikus kulcsterületet jelöl meg:
• a DAM-Jövővárost, ahol a terület különleges mérete és egysége módot ad arra, hogy az urbanizmus jövője valósuljon meg egy vadonatúj, hipermodern városrész formájában: olyasmi,
amit korszerű közlekedésben, energiagazdálkodásban, funkciótervezésben, okos város-megoldásokban és informatzálásban, a lakó-, a munka – és a közösségi színterek újfajta térkapcsolataiban és kialakításában és magának a tervezési folyamatnak a társadalmasításában ma a
legkorszerűbbnek és előremutatónak gondolunk
• A Miskolci Egyetemet, amely a kutatás-fejlesztési kiválóság mellett a Tisza-Kárpát régió
jövőegyetemeként a következő évtizedek leginkább versenyképesnek tűnő felsőoktatási
modellje felé mozdulhat el, amelyben a városi, térségi és civilizációs problémák és kihívások kerülnek a középpontba, és az egyetemi évek a megoldáskeresés és az innováció
szolgálatába állnak
3
(V������) ������������
• A humán technológiára koncentráló egységes és tudatos fejlesztési koncepciót, amellyel akár
civilizációs trendeknek is elébe tud menni a város
• S végül egy hiányzó ipari zászlóshajó-szereplő megjelenését, amely stabilizálja és újraformálja a mostanáig kialakult szerkezetet, részben új profilokat is vonz, részben a kis-és középvállalati szintet is mozgásba hozza, részben az egyetemi kutatás-fejlesztés számára is új
horizontokat nyit.
A jövővízió tervezési szakanyag, amely a városfejlesztés szakirodalmára és friss gyakorlat tudásvilágaira épül. Emiat készült egy rövidebb, olvasmányosabb változata is, sokkal kevesebb ábrával és táblázattal, mellékletei pedig ajánlásokat és megfontolásokat tartalmaznak, amelyekkel a jövőérzékeny fejlesztési folyamat tovább vihető és folyamatos visszacsatolásokkal karbantartható és továbbfejleszthető. folytatjuk
