A LEGTÖBB FALUSI CSOKOS TELEPÜLÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN VAN, ÖSSZESEN 329,
a legkevesebb pedig Csongrádban, mindössze 44. A különbség valószínűleg a megyék eltérő településszerkezetének tudható be, legalábbis részben. A programba bekerült falvak azonban nagyon eltérőek, a csaknem 5000 fős községektől az alig száz lelkes falucskákig kerültek települések a listára.
Abban is nagy eltérések vannak, hogy ezek a falvak hol helyezkednek el: vannak, amelyektől autóval úgy 10-15 percre van egy nagyobb város vagy megyeszékhely, és vannak, amelyek egy órára vannak a helyi központtól.
A listát rögtön a megjelenés után elkezdte elemezgetni a sajtó, és több érdekes dolog is kiderült. A Népszava például arra figyelt fel, hogy szerepelnek a listán olyan, ukrán határ menti települések, amelyeknek papíron legalábbis nőtt a lakossága az elmúlt években, mert oda jelentkezett be sok magyar állampolgárságot kapó, gyakran magyarul nem nagyon beszélő ukrán állampolgár. Szintén sokaknak szemet szúrt, hogy szerepelnek a listán olyan népszerű nyaralóhelynek számító balatoni települések is, mint például Fonyód, Balatonakali vagy Révfülöp.
És akik kimaradtak
Talán fontosabb kérdés, hogy milyen települések nem kerültek rá a listára, mert az 5000 lélekszámú falvak közül ezekből van kevesebb. Ha ezeket is térképre tesszük, abból már sokkal érdekesebb dolgokra derül fény.
Látható, hogy a legtöbb olyan, legfeljebb 5000 fős falu, ahol nem lesz elérhető az új csok, nagyobb városok vagy a főváros körül van. A térképen látszik, hogy Győr, Sopron, Szombathely, Keszthely, Pécs, Szeged és Miskolc körül is kialakult egy kimaradó kör, ahogy Pest megye nagyobb része is sárgállik a térképünkön. Feltételezhető, hogy ezek olyan települések, amelyek a közeli város vonzása miatt még nem kezdték el elveszíteni a lakosságukat, vagy ahol még növekedhetett is a népesség a városból kiköltözők miatt.
