Az Ákos nembéli Ernye bán fia, István nádor alapította, mint az alapítólevélben elmondja, Győr falu (Diósgyőr) végénél, a saját udvarháza mellett. Később népes családjával együtt átköltözött az újonnan felépített diósgyőri várába és a pálos szerzetesekre hagyta az udvarházát. 1304-ben indult meg a nagyméretű építkezés a várban és a kolostorban is.
István nádor az ország 11 legjelentősebb tartományurainak egyikévé vált. Diósgyőr ekkor élte első fénykorát. Idős korában nagylelkű adományokkal halmozta el a pálos kolostort. 1305 körül bekövetkezett halála után fiai nem követték atyjuk óvatos politikáját és szembefordultak Károly Róbert királlyal. A király egymás után verte le a lázadókat. Csák Mátét, az Abákat és végül István nádor mind a 7 fiát, kiket ki is végeztetett. Nagy Lajos király, felesége Erzsébet, és lányuk Mária királynő tovább növelték a pálosok gazdagságát, amit ők elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására és fejlesztésére fordítottak. Munkájuk nyomán lett Győr a gyümölcsös, diós kertjeivel Diósgyőrré.
