A mostani ítélet
legérdekesebb passzusa az, hogy Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kellene fizetniük az MVM számára. Bár a döntés még nem jogerős, a végső szót a Kúria mondja majd ki, az Átlátszó utánanézett, hogyan lehetne Kocsiséktól 2 milliárd forintot beszedni, ha esetleg nem fizetnének határidőre.
A magyar cégnyilvántartás adatai szerint Kocsis István ma már csak egyetlen cégben tölt be vezető pozíciót, a Csányi Pincészet Zrt. igazgatósági tagja, céges tulajdonrésze nincsen. Felesége, Kocsis Istvánné azonban több vállalkozásban tulajdonosként is érintett: 1%-os tulajdonrésze van a Csányi Pincészet Zrt.-ben és 10,86%-os tulajdonrésze a tiszapüspöki Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.-ben, továbbá ügyvezetője a vele azonos lakcímen élő Kocsis Gergely András által tulajdonolt Kalornet Kft.-nek.
A Kocsis család leányfalusi címére van bejegyezve a Kalornet Kft.-n kívül egy spanyol cég, a Calesta Ibiza S. L. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete, amelyet szintén Kocsis Istvánné képvisel. A 2007-ben bejegyzett Calesta Ibiza S. L. nevű ibizai cégről a spanyol cégnyilvántartásból annyit sikerült kiderítenünk, hogy hotel-üzemeltetéssel foglalkozik, és igazgatója megintcsak Kocsis Gergely András. Azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy spanyolországi ingatlanokkal rendelkezik-e ez a cég, de ha végrehajtók lennénk, ennek biztosan alaposan utánajárnánk Ibizán, különös tekintettel Szász András spanyolországi kötődésére.
A gyerekei nevére vásárolt leányfalusi birtokot
A helyi ingatlanárak figyelembevételével ma már egészen biztosan milliárdos érték a Budapesttől húsz kilométerre, Leányfalu közepén elterülő, közel 3 hektáros Kocsis-birtok és az azon álló felújított villa és magánuszoda. A Blikk 2003-ban adta hírül, hogy a korábban szakszervezeti tulajdonban álló gyereküdülőt megvásárolta az akkor éppen a Paksi Atomerőművet vezérigazgató Kocsis.
Az eladó a vételárat nem volt hajlandó elárulni a lapnak, azt viszont elmondta, hogy 1993 óta már nem használták az üdülőt, és 100 millió forintba került volna a felújítása. Az ügyletre rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a vételár nagyjából 200 millió forint lehetett, és a szakszervezet négy éven keresztül hirdette az ingatlant, mielőtt sikerült olyan vevőt találni, aki le tudta tenni az általuk kért összeget.
Ezen a leányfalusi birtokon él Kocsis István egykori MVM-vezér from atlatszo.hu on Vimeo.
A tulajdoni lap tanúsága szerint a Leányfalu központjában lévő telek 27683 négyzetméteres, és 2001-ben vásárolták meg a szakszervezetektől – Kocsis István akkor tizenéves, az 1980-as és 1990-es években született gyerekei. Az MVM-ügyből kifolyólag most kétmilliárd forintos vagyonvesztéssel fenyegetett Kocsis és neje soha nem is voltak tulajdonosai a helyben már róluk elnevezett birtoknak, amelyhez 2010-ben telekhatár-rendezés keretében közel ezer négyzetmétert hozzácsaptak a szomszédos műemlék római őrtornyot övező közparkból is.
27 ezer négyzetméteres birtok Leányfalu közepén
Kétes ügyei a privatizációig nyúlnak vissza
Az Energiaklub sokat bírálta Kocsis István szakmai tevékenységét az elmúlt évtizedekben. Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy Kocsis maradandó nyomot hagyott a magyar energetikai szektoron: kétes ügyei egészen a privatizációig nyúlnak vissza, az Állami Privatizációs Vállalat vezérigazgató-helyetteseként ugyanis hozzá tartozott az energiaszektor privatizálása. Ennek során, 1995-ben például úgy adták el a Mátrai Erőművet a német RWE-nek, hogy azzal a magyar állam egy sokáig titkolt szerződéskiegészítés miatt jelentősen rosszul járt. Az ügylet után nem sokkal Kocsis egy elegáns húzással átült az RWE-be – tehát abba a cégbe, akiknek javára korábban a magyar állam tulajdonát privatizálta.
De nem ez volt az egyetlen összeférhetetlenség Kocsis pályafutása során, hiszen egyszerre volt a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagja és az atomerőmű tulajdonosának, az MVM-nek a vezérigazgatója. Az MVM a teljes magyar villamosenergia-hálózat működésében szerepet játszik, tehát a teljes rendszer érdekeit kell néznie, és nem lehet részrehajló a rendszer egyik szereplője iránt sem. A Paksi Atomerőmű a legnagyobb magyar erőmű, politikai és lobbiereje önmagában is erős, de ezt még tovább fokozzák az ilyen személyi összefonódások. Egyesek szerint Kocsis Istvánnak kulcsszerepe volt a paksi bővítésről szóló orosz-magyar paktum tető alá hozásában is, erre utal hogy Süli János eskütételén két éve a Parlamentben is felbukkant.
„Kocsis egyszerre játszott több térfélen, folyamatosan lavírozott a politika és a gazdasági érdekek között, több kormányt is kiszolgált és ügyesen keverte a kártyákat ott, ahol a legnagyobb pénzek mozogtak. Egyvalami valahogy nem sikerült neki soha: a közjó és az állampolgárok érdekében tevékenykedni.” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszónak.
