Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter 2018 júliusának utolsó napján bejelentette, hogy a BMW gyárat épít Debrecenben. Mióta kiderült, hogy mekkora beruházásról van szó, felbolydult a hajdúsági nagyváros. Közel egymilliárd euróért épül a gyár, ami ezer családnak biztosít majd megélhetést, és évi 150 ezer autót gyártanak majd.
A BMW-ről a kormányzat üzeneteit bármifajta fenntartás nélkül közlő Origo.hu azt írta, hogy július elején állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár, ami azért is érdekes, mert három évvel ezelőtt a kormányzat egyszer már azt a hamis információt szivárogtatta ki egy Orbán–Merkel-találkozó után, hogy a BMW idejön, és gyárat épít.
Azóta eltelt három év, Merkel és Orbán maradt, a BMW pedig most valóban megjelent. Amik nem változtak, azok a hamis, illetve félinformációk.
A kormány idén márciusban egy debreceni nagyberuházáshoz szükséges telekvásárlásról döntött. Március 26-án a Magyar Közlönyben egy közel háromszáz helyrajzi számból álló lista jelent meg, amely az „A Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” kapcsolatos határozatnak volt a függeléke. Ezeknek a helyrajzi számoknak akkor még nem sokan tulajdonítottak nagy jelentőséget, hiszen nem volt ott, hogy milyen beruházáshoz és munkahelyteremtéshez van közük.
A fenti helyrajzi számok Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket jelölik, aminek nagy részén kukorica és napraforgó terem. A közlöny márciusi megjelenése után azonban beindult valami. Egy helyi forrásom azt mondta, hogy azelőtt évekig pangott a piac, nem volt eladó terület, aztán a bejelentés után „felpezsdült a piac”.
Az itteni föld hektáronként 5-6 millió forintot ér, és ez még úgy is komoly összeg, hogy az itteni telkek többsége csak néhány hektáros, de vannak jelentős földbirtokok is.
Nem sokkal később egy tárgyalókamion jelent meg a földek mellett. A tulajdonosokat megkeresték, a mezőőröknek pedig kiadták, hogy kizárólag a földek tulajdonosai léphetnek a területre. A kamionos megbeszélésen egyenként arról tájékoztatták a tulajdonosokat az önkormányzat megbízásából eljáró jogászok, hogy a földre szüksége van az államnak, aztán vételi ajánlatot tettek, de jelezték, szükség esetén csereföldeket is fel tudnak ajánlani.
Harmadik opció nincs. A földet ugyanis az állam így vagy úgy, de megszerzi, kisajátítja.
Pár hónappal később az is kiderült, az állam az önkormányzattal karöltve a BMW-nek vásárolja meg a területet. Az önkormányzati és állami titkolózás oka persze érthető, hiszen ha idő előtti kiszivárog a hír, az jelentősen rontotta volna a tárgyalási pozíciókat.
Voltak, akik már akkor húzták a szájukat, hogy vajon miért egy olyan területet akarnak ipari parkká alakítani, amely az egész környéken a legjobb minőségű földnek számít. Az itteni föld 40 aranykorona értékű (ez az a szám, ami megmutatja, milyen termőképességű, azaz mennyire értékes a föld). És a 40 aranykorona az körülbelül a legjobb, ami csak található Magyarországon.
A héten Debrecenbe utaztam feltérképezni a környéket. A hajdúsági megyeszékhelyen, az ország második legnagyobb városában jelenleg csak egy ipari park üzemel, a nyugati, ami a 33-as főút mentén, az M35-ös autópályától néhány száz méterre található, és olyan zsúfolt, mint a Sárkány Center, épp csak ki nem csordulnak belőle a cégek. Ezzel a helyzettel Debrecen persze nem most szembesült először, hanem már akkor, amikor bejelentkezett a német Krones AG, ami élelmiszeripari berendezéseket fog gyártani a városban.
Ezután a város délen is kialakított egy területet, ahova az E-ON több milliárd forintos beruházással trafóházat épített, ami nem is csoda, hiszen a hírek szerint a gyárral megduplázódik majd Debrecen energiafogyasztása. Főleg, hogy ideköltözik a Contintental is, ami autóvillamossági berendezéseket fog itt gyártani.
A déli ipari parkot a 4-es, a 47-es, valamint az autópályafelhajtó keretezi, így arra nincs lehetőség, hogy a BMW-nek helyet biztosítsanak itt, mivel a hírek szerint 400 hektáros területen építik majd meg a gyárat, de helyben már 500, sőt 600 hektár megvásárlásáról is pletykáltak (ez 4 vagy 6 millió négyzetméter). Ráadásul debreceni politikusok szerint a BMW a területen nem akart senkivel sem közösködni, és teljes infrastruktúrát kért. Az sem utolsó szempont, hogy közel legyen a vasút.
A bejelentés óta azt találgatta a sajtó, hogy pontosan hova is építi majd a város a BMW telephelyét, és a fent említett titkolózás azóta is tart, ami megnehezíti azok dolgát, akikhez nem jutott el a márciusi közlöny. Ennek olyan mindennapi megnyilvánulásai vannak, mint azé a földmérőé, aki a Déli Ipartelepnél kérdésemre azt mondta, hogy a gyár Debrecen Józsa városrészénél épül majd, és mikor mondtam, hogy úgy tudtam, Kismacsnál, azt mondta, hogy hát eddig ő is úgy tudta. A területtel kapcsolatos titkolózás persze aztán pletykáknak is jó táptalajául szolgált, amelyek különféle befolyásos fideszes politikusok érdekeltségeire vonatkoztak, de a helyi gazdák kizártnak tartották, hogy politikusok földdel rendelkeznének itt, és miattuk választották volna ezt a helyet.
A félinformációkban az a közös, hogy mindegyik tartalmaz valamennyi igazságot. A BMW-gyártelepét ugyanis a Józsa, Nagymacs és Kismacs határolta helyen jelölték ki, ottjártamkor pedig az is világosan kiderült, hogy ennek az az oka, hogy Debrecen egyszerűen megtelt, és sem a természetvédelmi területként nyilvántartott Nagyerdő felé, sem pedig a debreceni egyetem mezőgazdasági tanültetvényei felé nem tud már terjeszkedni.
index.hu
