A legutolsó foglalkoztatási adatok szerint Magyarországon a borsodi Csenyétén a legmagasabb a munkanélküliség, közel 41 százalékos. Miután bő fél évtizede ennek dupláját mérték, akár csodáról is beszélhetnénk, ám a változás a közmunka-programnak köszönhető, ami igencsak árnyalja a képet – szakemberek szerint a jelenlegi munkanélküliségi statisztika igazából játék a számokkal. Mindenesetre az NFSZ adataiból is látszik, hogy a korábban is leginkább munkanélküliség sújtotta vidékeken, azaz Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Somogyban és Baranyában ma is tragikus a helyzet. Leginkább Észak-Borsodban: a 16, legalább 25 százalékos állástalansággal sújtott településből hét itt található. Vagyis errefelé nem igaz a kormányzati propaganda, hogy aki akar, az tud is dolgozni.
Nem úgy Nyugat-Magyarországon. Zalában 16, Győr-Moson-Sopronban és Vasban 11-11 olyan település akad, ahol egyetlen álláskereső sem szerepel a nyilvántartásban, más kérdés, hogy jellemzően olyan aprófalvakról van szó, ahol a lakosság jelentősen elöregedett, a fiatalok elköltöztek, így alig néhány munkaképes korú él.
A megyék közül Nógrádban a legrosszabb a helyzet, minden tizenharmadik helybéli munkanélküli, s nem sokkal jobb a helyzet Borsodban és Szabolcsban sem. Hátulról a negyedik a Dunántúlon messze legrosszabb mutatókkal rendelkező Somogy, ahol minden tizennegyedik ember állástalan. S ahol egyedül több a munkanélküli, mint az ország három legjobb mutatójú megyéjében, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban és Veszprémben. Utóbbit amúgy csak a Balaton választja el Somogytól. nepszava .hu
