A jobboldali lengyel kormány
húzása emlékeztet arra a húzásra, mellyel a Fidesz az Alaptörvény preambulumába emelte azt, hogy a magyar társadalom vagy kormányzat lényegében nem felelős a holokausztért, hiszen Magyarország az 1944. március 19-i német megszállástól a rendszerváltásig idegen uralom alatt állt. De a Jog és Igazságosság lépése sokkal direktebb és durvább történelemhamisítás.
Mert bár tény, hogy a lengyel nép a II. világháborúban hősiesen állt ellent a németeknek, majd a szovjeteknek, és még államiságának megszűnése után is minden fronton felvette a harcot a nácik ellen. A senki által nem tagadott érdemek mellett azonban tény, hogy a lengyelektől sem mentes antiszemita érzületek még a II. világháború alatt is számos atrocitást szültek. Ezek motivációi és okai igen bonyolultak (és nyilván nem ez a cikk fogja megmondani a frankót), és rengeteg vita zajlik arról is, milyen hangsúllyal kéne szerepelniük a lengyel történelmi kánonban (már ha van olyan, hogy kánon). A pogromok feltárását – a magyar Holokauszthoz hasonlóan – ráadásul sokáig akadályozta a kommunista diktatúra leegyszerűsítő történelemszemlélete, illetve egészen a 2000-es évekig pedig a lengyelekbe mélyen beivódott mártír-önkép.
Jan Tomasz Gross úttörő kutatásai nyomán azonban 2000-ben megjelent a Szomszédok című könyv, mely bemutatta, hogyan rendeztek 1941-ben egy Jedwabne nevű városban a helyi lakosok – a németek biztatására – véres pogromot rendeztek a zsidó lakosok ellen, ami 1600 áldozatot követelt. A könyv nyomán a Nemzeti Emlékezet Intézete kiterjedt kutatásokba kezdett; ezek nem csak a jedwabnei pogrom körülményeit tárták fel és dokumentálták, hanem
20 MÁSIK POGROMOT DERÍTETTEL FEL, MELYEKET SZINTÉN LENGYELEK KÖVETTEK EL.
Szóval a Holokausztban való lengyel felelősség tagadása nettó történelemhamisítás.
Az meg már csak adalék, hogy Lengyelországban történt a háború utáni egyik legnevezetesebb zsidóellenes atrocitás, az 1946-os kielcei pogrom, melyben a helyi lakosság arra az ősi konteóra gerjedt be, hogy a háborút túlélt zsidók az átmeneti szállásukra keresztény gyerekeket hurcolnak, és ott rituálisan kivégzik őket. A kielcei átmeneti szálláson és környékén összesen 37 zsidót öltek meg és 35-öt sebesítettek meg.
