Misley Emese, az ’56-os forradalom legfiatalabb áldozata
írta: zolman
Misley Emese (1943-1956. október 26.) miskolci diáklány, az ’56-os forradalom legfiatalabb áldozata. Misley Zoltán és Várady Aranka gyermeke 13 éves volt, amikor tejért indult a Búza téri Vásárcsarnokba iskola után. Soha többé nem ért haza…. a piros kannája állítólag még napokig ott hevert az utcán, ahol a halálos lövés érte.
Misley Emese
Garamszegi Ilona, a kis Emese barátnője így emlékezett vissza a szörnyű napra:
,,Édesapja jött át hozzánk zokogva, megrendülten mondta: Emese meghalt. Még most is futkos a hátamon a hideg, összeszorul a szívem. (…) október 23. számomra Misley Emese halálát jelenti.”
A sortűz áldozatai közül négyen
Az eltévedt lövések a fején és a szívén érték. A Deszkatemetőben temették el, (jóval) később emléktáblát helyeztek el a Munkácsy utca 1. szám alatti ház oldalára.
Az emléktábla
,,Misley Emese élt 13 évet. Az 1956. október 26-i sortűz legfiatalabb áldozatának emlékére. Állította Miskolc megyei jogú város önkormányzata, 2016.”
Az emléktábla megkoszorúzása része minden évben az ’56-os megemlékezéseknek. A fegyvertelen tüntetők között 16 fő vesztette életét.
1956. október 22-én az egyetem hallgatói vitaestet tartottak, melynek során a diákság összeállította 11 pontos követelését. A DiMÁVAG dolgozói is összeállították a maguk 17 pontját, ami az egyetemisták pontjaival egyeztetve 21 pontra duzzadt.
Emese sírboltja a Deszkatemetőben
Gerő Ernő aznap esti beszéde nem nyugtatta meg a kedélyeket. Ellenforradalomként emlegette a történeteket, a benne résztvevőket pedig sovinisztának, antiszemitának, reakciósnak és népgyűlölőnek minősítette.
Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára már ekkor felkészült a rend helyreállítására, a radikális tüntetők ellen a fegyverhasználatot is elképzelhetőnek tartotta. Készenlétbe helyezte a karhatalmi erőket.
Tüntetők a főutcán
Október 24-én vonultak át a szovjet csapatok városunkon. Több helyen ,,zavargatták” őket, feltartották, megdobálták, provokálták az egységeket. Csak a magyar honvédek erélyes fellépésének köszönhetően nem lett vérontás a dologból. A tüntetők több helyen a városban leverték a vörös csillagot, sokan Pestre szerettek volna indulni a forradalmárokhoz.
Október 25. fordulópontot jelentett, ekkor ismerték fel, hogy a forradalom országos és nem egy szűk kisebbség lázongása.
Antal Gyula törzsőrmester, akit évtizedekig mártírként kellett tisztelnie a miskolciaknak
A DiMÁVAG és az egyetemi diákok küldöttsége Pestre utazott, – Földvári társaságában – ahol Nagy Imre fogadta őket. 21 pontjuk elfogadásra került.
Ezalatt Miskolcon 30-40 000 fős tömeg gyűlt össze, őket az egyetemvárosba irányították, ahol Nagy Attila miskolci színművész mondott beszédet. Végül a Petőfi szobornál fejeződött be az aznapi demonstráció.
Október 26-án került sor a sortűzre. Egy spontán szerveződött tüntetéssel kezdődött az egész, reggel nyolckor gyülekeztek az Állami Áruház előtt a Széchenyi utcán. Nos, ezt olvashatjuk majdnem az összes ’56-os forrásban, de ez nem így történt. Előző nap Pestre igyekezett pár fiatal, akiket a klementinai reptérnél elkaptak az Ávósok és bebörtönözték őket. Ez a hír elterjedt a városban, ezért a városi rendőrkapitányság elé vonultak kiszabadításuk végett. Itt nem találták a foglyokat, – Majtényi Sándor rendőrkapitány engedélyével és Király Lajos református lelkész vezetésével átvizsgálhatták az épületet – ezért a ÁVH megyei centrumába, – mivel Majtényiék közölték, hogy a fogvatartottak ott vannak – a kapitányság épülete elé mentek. Ezt látva az államvédelmisek – akik tudtak a tüntetők érkezéséről, mert a rendőrkapitány értesítette őket – a foglyokat a hátsó kijáratokon elengedték, mert megijedtek a tömegtől. A tüntetők ezt nem hitték el, több pletyka terjedt el a foglyok sorsáról. A tömeg egyre csak nőtt. A Búza téren heti vásárt tartottak, sok diák is volt, mert a forradalom miatt tanszünetet rendeltek el. A reggeli 200 ember 8-9000 fős tömegre duzzadt. Rengeteg vidéki is érkezett a helyszínre szerte a megyéből. Az egyre izgatottabb, feszültebb helyzetben Antal Gyula törzsőrmester a kapuvasba lőtt figyelmeztető lövést leadva. Ekkor őr kiemelték a tüntetők, lefegyverezték és a Tanácsháza vitték. A szemközti laktanyából felszólították az államvédelmiseket, hogy engedjék be a tömeget a társaik kiszabadításuk miatt. Erre ők nem reagáltak, a tüntetők benyomták a kapukat. Ekkor az ablakokból és a környező épületek tetejéről is tüzeltek és több gránátot dobtak a fegyvertelen tömegbe. 16 ember halálát és legalább 80 személy súlyos sérülését okozták…
A lövések után az emberek a szemben lévő laktanyából kértek segítséget. Zombori Sándor alezredes alig tudta visszafogni embereit, akik a kegyetlen mészárlást látva elégtételt akartak venni.
Gáti Gyula rendőr őrnagy – a munkástanács küldöttjével Miklós Zoltánnal – a kapitányságról megpróbált eljutni az LKM-be, hogy az ottani nemzetőr parancsnokok segítségét kérje a tömeg megnyugtatása végett. Egy szemtanú beszámolója szerint egyszerűen csak meg akart lépni. Azonnal felismerték őket, az épületből ezúttal tényleg figyelmeztető lövéseket adtak le, ami csak olaj volt a tűzre, menekülni kényszerültek. Miklóst egy munkatársa kimentette, az őrnagy pedig egy közeli pincébe bújt, de a tüntetők megtalálták. Gátit eszméletlenre verték, majd egy autó után kötötték így vontatták a Zenepalotáig, ahol felakasztották.
A rendőrség épülethez érkeztek az ormosi és a rudabányai bányászok erősítésként. Az épületet megostromolták, a rendőrök és nemzetvédelmisek az emeleten barikádozták el magukat. Több ávóst és rendőrt meglincseltek. A bajok igazi okozói ekkorra már elmenekültek, hátrahagyva a bajban társaikat.
Nagy Attila színművész beszédet mondott az egyetemen
Antal Gyula sem kerülhette el sorsát, másnap a Tanácsháza berontó tömeg az épület ablakán dobta ki, majd a szovjet emlékműre akasztotta fel…
A Gáti Gyula testét vontató teherautó
A történet végét ismerjük, a forradalmat leverték kegyetlen megtorlás vette kezdetét. Az utána következő ,,gulyáskommunizmus” pedig ,,elaltatta” az embereket. Sajnos sokakat máig altatja…
Források:
wikipedia
boon.hu
wikipedia commons
napitortenelemforras.blog.hu
Baz megyei levéltár
latoszog.blog.hu
tortenelemportal.hu
rubicon.hu
epa.oszk.hu
1956-os intézet fotói
minap.hu
Kis József: Miskolc 1956
Bárdos Tibor szemtanú beszámolója
Egy válasz
Antal Gyula a légynek sem ártott. Figyelmeztető lövést adott le felfelé a levegőbe, mert köpdösték és lökdösték. 4 kiskorú gyerek maradt árván. Hejőcsabán 1 szoba-konyhás kis házban éltek. WC-Budi a kert végén. Az udvaron volt egy kerekes kút, ahonnan a vizet húzták fel. Biciklivel járt be onnan a Zsolcai kapuba.
Sok marhaságot, faszságot is írnak a történelemkutatók