Újabb hagyományos sportággal bővül a DVTK-ban űzhető sportok választéka. Több évtizedes szünet után újjáalakul a DVTK női röplabda szakága.
A DVTK-t 1910-ben a labdarúgás minél magasabb szintű művelése céljából alapították, de rövid időn belül népszerű lett a klubon belül a birkózás is. Amikor 1938-ban beolvadt a Diósgyőri Athletikai Club (DAC) a DVTK-ba, kilenc sportágra nőtt a választék (labdarúgás, atlétika, torna, birkózás, ökölvívás, tenisz, úszás, télisport), amit hamarosan követett az asztalitenisz és a sporthorgászat. A II. világháborút követően pedig még újabb színek jelentek meg a palettán: kosárlabda, sakk, vívás, sportrepülés, súlyemelés, kajak-kenu, kerékpár, természetjárás, galambászat és a röplabda.
A DVTK röplabda-szakosztálya 1948-ban alakult meg Balázs István szervező munkájának köszönhetően. A csapat gyorsan sikeressé vált, mind a férfiak, mind a hölgyek két éven belül az élvonalban szerepeltek (és még további csapatokat indítottak az alsóbb osztályokban). A csúcsra 1951-ben ért fel a férfi csapat az országos vidéki bajnokság megnyerésével, és Nagy József, valamint Czimre János a válogatottban is bemutatkozott. A férfi szakág ennek ellenére nem tudott mély gyökeret ereszteni Diósgyőrben, ellenben a válogatott Schulz Ildikó és Somogyi Eszter nevével fémjelzett női csapat hosszú éveken keresztül az NB I.-ben szerepelt. Az első aranykor 1965-ben kieséssel ért véget. Néhány évig még működött a szakosztály, majd évtizedekre feledésbe merült a sportág Diósgyőrben. Szerencsére nem véglegesen!
Az egykori sokszakosztályos DVTK 1990-ben szétesett, azonban a legutóbbi években folyamatosan épül újjá. A labdarúgás, a kosárlabda (és kerekesszékes kosárlabda), a jégkorong, az asztalitenisz, a sakk és a birkózás után a röplabda lesz a hetedik, DVTK színeiben űzhető sportág.
A DVTK szakmai igazgatói feladatait Toma Sándor fogja ellátni. A tapasztalt szakember Miskolcon született, játékosként BÉVSC színeiben kezdte a pályafutását, később játszott a HCM RT SC-ben, a Papiron SC Szeged csapatában, majd a Medikémia Szegedben, tanulmányai alatt a Testnevelési Főiskola együttesében szerepelt, végül a Vegyész RC-Kazincbarcika színeiben fejezte be a pályafutását. Vezetőedzőként korábban dolgozott többek között az MVSC-nél, illetve nemrégiben a Vegyész RC-Kazincbarcikánál is, de az Egyesült Államokban, New Orleansban is. Válogatott szinten több korosztályos csapat edzője is volt, majd a felnőtt női és férfi együttesnek lett a segítője. Nagy szerepe volt abban, hogy a női nemzeti csapat 28 év szünet után kijutott az Európa bajnokságra.
