Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy kezdje el 1294 menedékkérő átvételét Görög- és Olaszországból.
Mit akar az EU ezzel, amikor népszavazáson elutasítottuk?
A tavalyi népszavazás a kormány saját állítása szerint nem az 1294-es áthelyezésről szólt (ha úgy lett volna, rögtön érvényessé vált volna a baloldal érve, hogy az uniós kötelezettségeinkkel mentünk volna szembe). Egy felső korlát nélküli rendszerről voksoltunk, amiről nincs döntés és már hosszú ideje beragadt az uniós döntéshozatalban. Az EU menekültügyi biztosa is elismerte, hogy még nem találták meg a megoldást. (A nyilatkozatok alapján kiszámoltuk: a patthelyzet oka valószínűleg az, hogy a javaslatot nem támogatja elég tagállam, bár ez a francia kormányváltással változhat.)
Az áthelyezésről – többek között magyar ellenszavazattal – 2015-ben döntöttek az uniós országok a tagállamok gazdasági ereje, munkanélküliségi mutatója és lakosságszáma alapján. Budapest és Pozsony pert indított, de ez nem halasztó hatályú, ráadásul várhatóan csak azután születik döntés, hogy lejár a végrehajtás határideje. Elvileg idén szeptember végére kellene befejezni az áthelyezéseket, ám a hazai és a lengyel kormány eddig még vállalásokat sem tett. Ausztria senkit nem vett át, bár a korábbi nyilatkozatokkal szemben mégis hajlandóak lehetnek a végrehajtásra, Csehország pedig egy éve nem tett semmit.
A fenti országoknak azt üzente az Európai Bizottság, hogy júniusban kapják össze magukat, különben akár kötelezettségszegési eljárások indulhatnak. Ehhez az eszközhöz tud nyúlni az Európai Bizottság, ha egy ország nem hajt végre valamilyen uniós jogszabályt.
Az áthelyezés körüli gondokat mutatja, hogy a fentiek mellett nagyjából egy tucatnyi tagállam kapott valamilyen figyelmeztetést. Az egyik maga Olaszország, ahol lassan dolgozzák fel az áthelyezhető menedékkérők adatait, de lehet, hogy egyelőre nem is lesz belőlük elég.
http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/05/16/kvota_vegrehajtas_europai_bizottsag_figyelmeztetes/
