Azt vallják, éhesen nem lehet tanulni, így mindennap enni is adnak a gyerekeknek. Van, amikor félszázan is összegyűlnek, egyik tanuló hozza a másikat. Ma már a szülők is vállalnak önkéntes munkát a tanodában. Tavaly szeptemberben pályáztak, és nyertek, így azóta pályázati pénzből működik a tanoda.
Amikor a sikerekről kérdeztük Tisza Leventét, elsőre meglepődtünk a válaszon. „A siker mértékegysége nehezen meghatározható a szociális munkában, sokszor már az is eredmény, hogy a gyerekek megmossák a kezüket, rendesen kifújják az orrukat, vagy éppen köszönnek, ha bejönnek hozzánk. Ha otthon nem ez volt természetes, akkor nekünk kell megtanítani ezekre őket. Nem szabad elfelejteni, ez hosszú távú munka, hosszú távon érhetünk el sikereket” – fogalmazott.
Hatan vannak, de…
A Lyukóvölgyben jelenleg 3-4 ezer ember él, ami közel 900 családot jelent. A számuk folyamatosan változik, mert sok az új beköltöző. A Máltaiaknak körülbelül száz családdal van napi, heti kapcsolatuk. Hivatalos ügyek intézésében segítenek, adományt gyűjtenek, látogatják a területen élőket. Figyelnek az idősekre, betegekre, egészségügyi szűréseket szerveznek. Ha valakit le kell hozni a dombtetőről, ahova még a mentő sem tud felmenni, akkor azt is a szeretetszolgálat intézi a terepjárójával. „Csak hatan vagyunk, de naponta járjuk a területet, figyeljük, hol füstöl a kémény, hol nem. Ha valahol nem fűtenek, benézünk, hogy nem történt-e baj. Mára kialakult egy erős bizalom a kollégáim felé, ma már mernek segítséget kérni tőlünk. Mernek bejönni mosni, használják a közösségi fürdőt. Ezeket korábban szégyellték igénybe venni” – mesélte a közösségi ház vezetője.
Amikor Lyukóvölgy szóba kerül, általában cigánykérdésként emlegetik. Éppen ezért, ha a helyiek munkára jelentkeznek, a munkaadó előtt próbálják nem kiejteni a Lyukó nevet, félnek, hogy bukják a munkát. „Lyukóvölgy nem a cigányságról, sokkal inkább a nyomorról szól” – fogalmazott Tisza Levente. Hozzátette: sok nyugdíjas is él a területen, akik valamiért ott ragadtak. Például a nagymama a családnak adta a belvárosi lakását, ő pedig egy kis felújítás után kiköltözött az ottani hétvégi házba. Ma már nem tudja eladni az ingatlant, így kénytelen ott élni sokszor nehéz, borzalmas körülmények közt. boon.hu
