A Humán Centrum Kft.
legfrissebb kutatása szerint a munkaadók többsége korszerűbb toborzás-
kiválasztási technikákban és fokozott motiválásban látja a munkaerő-gazdálkodási nehézségek
megoldását. Bár a HR-kapacitás szűkös, a munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek bevonása
még kevéssé meghatározó.
Hazánk egyik legnagyobb, magyar tulajdonú HR-szolgáltatásokkal foglalkozó vállalata, a Humán
Centrum Kft. felmérése 2016 decemberében zajlott, melynek során HR kérdésekben érintett
szakembereket kérdeztek a vállalati foglalkoztatásról. Az online kérdőívet vegyes iparágakat
képviselő, az ország különböző részein tevékenykedő kkv-k és nagyvállalatok munkatársai töltötték ki.
Foglalkoztatási kilátások 2017-ben
A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók többsége abszolút nyitottságot mutat az új
munkaerő felvételére, a vállalatok alkalmazotti körének bővítése jelenleg is zajlik. A válaszok alapján a
betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek.
Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és
villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták
hiánya. A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum
10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.
A munkaerő-toborzás problémái
A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz a munkaügyi osztály (HR)
kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a vállalat jó hírnevének
elhanyagolása. A válaszok szerint a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti,
illetve az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig
aggasztó munkaerőhiány tapasztalható. Mindez azért is jelzésértékű, mert a válaszadók összesített
állományi létszáma meghaladja az 50.000 főt. A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-
magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-
dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a
munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás,
valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.
A lehetséges megoldások
A válaszokból egyértelműen kimutatható, hogy a korszerűbb toborzás-kiválasztási technikák, az
ösztönzőbb motivációs rendszer, a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalók szállítása,
elszállásolása jelentene megoldást a munkaerő-toborzással, -megtartással kapcsolatos
nehézségekre. Esetenként a részmunkaidő (távmunka, rugalmas munkaidő) bevezetése és a vállalati
technológiai fejlesztés, a gazdaságos folyamatok kialakítása is könnyíthetne a problémákon.
A munkaerő-kölcsönzés tendenciái 2017-ben
A Humán Centrum kérdőíve – a foglalkoztatás témakörén belül – a munkaerő-kölcsönzés jelenségét
és annak a különböző cégek életében betöltött szerepét egyaránt vizsgálta. Az adatokból jól látszik,
hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a
vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú
munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-
gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel
azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának
aránya.
A diákmunka szerepe a vállalatok életében
A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati
képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett
nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a
diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti
együttműködésben rejlő lehetőségeket. A cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák szövetkezet adatai szerint
egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat
igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a
főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.
„A felmérésben részt vevő cégek válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek jellemzően
tisztában vannak a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés, a diákmunka szervezés pozitív velejáróival. A
cégeknek a korszerű toborzás-kiválasztási technikák alkalmazása, a munkaügyi adminisztrációs terhek
jelentős csökkentése és a munkavállalók esetleges szállítása miatt is érdemes kölcsönzésben
gondolkodniuk.” – foglalta össze Szabó Zsuzsa, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
