Persze Dóczy József
mellett még két tucatnyi miskolci legendát kínál az olvasónak az író, például Dargay Attilát, Herman Ottót, Lengyel Menyhértet, aki Miskolctól Hollywoodig jutott, és többek közt Greta Garbonak írt forgatókönyveket. De Móra Ferenc és Móricz Zsigmond is „visszatérnek” Miskolcra, és a kötetből kiderül, az utóbbi miért mondta Miskolcról, hogy a legnagyobb jövőjű magyar város. S ha már a kiderülésnél tartottunk, Vilmos elárulta, a Miskolci legendákból megtudhatjuk, melyik az az egyetlen élőlény, ami Miskolc nevét viseli…
Nem csak hinnünk kell…
De nem csak a város közelmúltjában kalandozik az író, Nagy Lajos király is helyet kapott a legendák közt, például a Király asztal története. És megtudhatjuk, a XIV. században éppúgy vadaspark volt ott, mint napjainkban. Vagy éppen a turini béke diósgyőri ratifikálásáról is legendát mesél az olvasónak Fedor Vilmos.
Miközben az íróval beszélgettem, egy idő után azt éreztem, aki kicsit is számít, az Miskolcon született, de legalábbis élt itt. De nem csak hinnünk kell, az író be is bizonyítja, hogy így van.
– A Csárdáskirálynő librettóját Jenbach Béla írta, ő is és testvére, Jenbach Ida is miskolciak voltak. Idáról azt kell tudni, Közép-Európa első női filmrendezője volt. Németországban pedig a mai napig az eredeti, Béla által írt szöveg szerint játsszák a Csárdáskirálynőt. Az ő legendás életüket is bemutatom, általuk Miskolc régi utcáit, épületeit, hangulatát is próbálom megeleveníteni – sorolta az író.
Fedor Vilmos az 1980-as évek közepén kezdett el Miskolccal, a város történetével foglalkozni. „Azt az oldalát kutattam, igyekeztem, igyekszem bemutatni Miskolcnak, ami árnyékban volt. Mindig iparvárosként tekintettek ránk, a napos oldalát pedig elfelejtették, éppúgy, mint azokat az embereket, akiket Miskolc adott a világnak” – fogalmazott.
Fogva tartja a város
– Szüleim nagyon szerették Miskolcot, édesanyám itt született, édesapám Amerikában, de később a családja visszajött ide. Édesapám műkedvelő hegedűs volt, vele sokat jártam az Avast, édesanyám pedig szeretett mesélni, sokszor kitalált történeteket a városról – árulta el Fedor Vilmos, honnan is eredhet a kötődés a városhoz és a mesélés művészetéhez.
Fogva tart a város… Amikor valahonnan hazaérkezem, a Tiszai pályaudvaron megérzem a város szagát és boldog vagyok. boon.hu
