Az Emberi Jogok Európai Bírósága
a Magyar Helsinki Bizottság által előterjesztett ügyben kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát, amely része a véleménynyilvánítás szabadságának. A Bíróság álláspontja szerint a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor annak kérelmére a rendőrség nem adta ki a kirendelt védők neveit és az általuk képviselt terheltek számát.
A döntés előzményei
A Magyar Helsinki Bizottság (továbbiakban: Bizottság) 2008-ban projektet indított, „A hatékony védelemhez való jog és a kirendelt védői rendszer reformja” elnevezéssel, amely során együttműködött az Igazságügy Minisztériummal és különböző kamarákkal. A projekt keretében 150 lezárt ügyben vizsgálták a kirendelt védő által kifejtett jogi képviselet hatákonyságát. Ezzel párhuzamosan a Bizottság egy másik projektetben is részt vett, a „A hatékony védelemhez való jog az Európai Unióban és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a joggyakorlat vizsgálata alapján” elnevezéssel, amelyet 9 európai országban hajtottak végre az Európai Közösség és az Opern Society Alapítvány finanszírozásával.
Kapcsolódó linkekVersenyképesség és szellemi alkotások az Európai UnióbanMagyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogáhozBevezetés az Európai Unió politikáiba
A Bizottság megállapítása alapján a kirendelt védők által kifejtett jogi védelem nem hatékony, mivel a hatóságok a területi kamarák által rendelkezésre bocsátott listából szabadon választhatják ki a kirendelt védő személyét. A szabad választás eredményeképpen a hatóságok az ügyek döntő többségében egy szűk körből rendelték ki a terhelt védőjét. A kirendelés gyakorlata így átláthatatlan volt.
A kutatás alapján a Budapesti Ügyvédi Kamarával való együttműködés keretében javaslatot tettek a kirendelt védők tevékenységével kapcsolatos etikai szabályok előírására, valamint arra, hogy a jelenlegi rendszert váltsák fel egy számítógépes programmal, amely véletlenszerű módon jelöli ki a védő személyét.
A kutatás során a Bizottság adatkérésekkel fordulta magyar rendőrkapitányságokhoz. Az adatkérésére tizenhét rendőrkapitányság megküldte a kért adatokat, azonban 5 rendőrkapitányság megtagadta azok kiadását. A szervezet bírósági úton kívánta érvényesíteni jogos adatkérését, ezért az adatok kiadását megtagadó határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.
A Bizottság által indított polgári peres eljárás, a felek és a magyar bíróságok álláspontja
A Bizottság 2009. szeptember 25-én keresetet terjesztett elő, amelyben azzal érvelt, hogy mivel a kirendelt védők munkadíját közpénzből fizetik és tevékenységük közérdek, ezért az az adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a kirendelt védők nevei személyes adatnak minősülnek, mivel a védők nem a rendőrség keretein belül fejtik ki tevékenységüket és nem is tagjai állami szervezetnek, ezenkívül a rendőrség szerint a Bizottság kérésének teljesítése aránytalan többleterhet róna a rendőrségre.
Az elsőfokon eljáró Debreceni Bíróság arra kötelezte a rendőrséget, hogy 60 napon belül tegyen eleget a Bizottság adatkérésének.
A bíróság megállapítása szerint ugyan a kirendelt védők nem tartoznak a rendőrség állományába, nem a rendőrség alkalmazottai vagy képviselői, azonban az általuk végzett tevéklenység egyértelműen közlrdeklődésre tarthat számot a jogalkotó célja és a védők által betöltött szerep alapján.
A bíróság megállapítása szerint a kirendelt védők tevékenysége az Alkotmányban/Alaptörvényben foglalt védelemhez való alkotmányos alapjog érvényesülését segíti elő. Ezek alapján a bíróság megállapította, hogy a Bizottság adatkérése jogszerű volt és a kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek nem pedig személyes adatnak, ezért azokat ki kell adni a kérelmezőnek. A bíróság ítéletében arra hivatkozott, hogy az információs társadalomhoz fűződő közérdek erősebb a személyes adatok védelménél, ugyanakkor a kirendelés időpontjától kezdve a kirendelt védők neve bárki számára megismerhető, tehát személyes adatok védelmére hivatkozva nem lehet megtagadni azok kiadását.
A rendőrkapitányságok fellebbezése nyomán a Hajdú Bihar Megyei Bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Jogszerűnek találta a rendőrség érvelését és elutasította az adatok kiadására vonatkozó kérelmet. A bíróság azzal érvelt, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) nem nyilvánítja közügynek a kirendelt védők eljárását, attól függetlenül, hogy munkadíjukat az állam közpénzből fizeti.
A bíróság kiemelte, hogy a kirendelt védők személyes adatait az adatvédelmi törvényvédeni rendeli, ezért a kérelemnek a rendőrség nem tehet eleget.
A bíróság döntése alapján a Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, azonban a másodfokú ítéletet a forum jóváhagyta. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rendőrség által kirendelt és az állam által fizetett védők neve és az általuk képviselt terheltek száma nem nyilvános adat, ezért azokat nem kell és a személyiségi jogokra tekintettel nem is lehet kiadni a szervezetnek.
Miután a Bizottság a rendelkezésére álló összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, jogorvoslati igényével az EJEB-hez fordult.
A releváns jog
Az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény)10. Cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. http://jogaszvilag.hu/rovatok/vilagjogasz/a-velemenynyilvanitas-szabadsaga-kiterjed-a-kozerdeku-adatok-megismeresere
