Ön szerint milyen bevándorláspolitikát
kellene folytatnia Európának? Ne jöjjön ide senki vagy legyen valamilyen szűrő, hogy kik telepedhetnek le és kik nem?
VONA GÁBOR: A 21. században, a globalizáció korában a bevándorlás teljes körű kizárását nem lehet megvalósítani. A jelenlegi világpolitikai helyzetben nem tudom, ki az az ember, aki meg tudja mondani, hogy a határon beözönlő emberek közül ki a menekült, ki a gazdasági bevándorló és ki a terrorista. Aki erre képes, az előtt megemelem a kalapomat. Mint tudjuk, az is bekövetkezett, hogy a CIA által is körözött szaúd-arábiai személy szomszédja lett a magyar miniszterelnöknek és a miniszterelnök vejével üzleti kapcsolatba került. A belügyi szervek viszont nem tudnak arra válaszolni, hogy ki ez a körözött személy. Látható, hogy itt azért nagyon komoly biztonsági rések keletkeztek, és ha ez így van, akkor jobb, ha minden betelepítéstől és bevándorlástól távol tartjuk magunkat. Természetesen lehetnek olyan esetek, amelyek egyéni elbírálás alá esnek. De a mostani helyzet egészen más szituáció. Tömegével történik a bevándorlás, tömegével történik a betelepítésre való szándék, és az egész fölött ott lebeg a terrorizmus veszélye.
Mit tegyen most Európa azokkal a bevándorlókkal, akik már itt vannak?
VONA GÁBOR: Erre nem tudok válaszolni, és azt hiszem, hogy ezt nem is nekünk kell a vállunkra venni.
De mint politikus, mit gondol erről?
VONA GÁBOR: Azt gondolom, hogy egyrészt nem Magyarország és nem Kelet-Közép-Európa a felelős azért, hogy Szíriát, Észak-Afrikát, Pakisztánt lángba borították. Ahogy csak lehet, humanitárius módon segíteni kell, de a bevándorlás problémáját nem Magyarországnak kell megoldania. A másik, hogy Magyarország és Kelet-Közép-Európa nem épített multikulturalizmust. Nyugat-Európában viszont ez már évtizedek óta folyik. Mi még szabadon dönthetünk, hogy akarunk-e multikulturális társadalmat építeni és ezért a világ minden részéről beengedünk embereket, vagy nem. Én az utóbbi mellett vagyok. Északmagyar
