Sajtóbeszélgetést tartottak a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezésében a bringásfejlesztések jövőbeli terveiről. A rendezvényen Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Berencsi Miklós, az NFM Kerékpáros Koordinációs Főosztály vezetője és Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke vett részt.
Jön a harmadik rendszámtábla
Az esemény Révész Máriusz felszólalásával kezdődött, aki a vonóhorogra szerelhető kerékpártárolók esetén jelentkező probléma, a harmadik rendszámtábla felszerelhetőségének megoldatlanságáról beszélt, mint mondta, ezt a megoldást év végétől engedélyezik majd. Probléma az is, hogy a kerékpárutak üzemeltetése megszakad a településhatárokon – folytatta Révész – ezt úgy kezelnék, hogy a Magyar Közút átveszi az országos kerékpárút-hálózat üzemeltetését. Felmerült a kerékpáros munkába járás támogatása is, igaz, ennek a mikéntje még nem megoldott (nem tiszta, hogy ki nevezhető kerékpárral munkába járónak, sem az, hogy a támogatás milyen összegű legyen, és milyen jogcímen legyen adható – hiszen a benzinpénzzel vagy a bérlettámogatással szemben itt nincs szó konkrét költség fedezetéről).
Révész kérdésre további magyar kerékpárutak kialakításáról is beszélt: küszöbön van a Fertőd–Keszthely-nyomvonal kialakítása, mely minimális építéssel mindössze 45 millió forintból megvalósítható, ugyanígy a Győr–Zirc–Veszprém–Balatonfüred- és az Eger–Tisza-tó–Debrecen-útvonal megvalósítását is tervezik. A Budapest–Balaton-bicikliút első, Székesfehérvárig tartó szakaszát már kiválasztották – Etyek felé fog haladni, mint Révész Máriusz a hvg.hu kérdésére elmondta azonban, az építkezés legjobb esetben is csak jövő ősszel kezdődhet meg.
Kürti Gábor úgy összegezte a hazai helyzetet, hogy a naponta biciklivel közlekedők aránya Magyarországon 22%, ami Dánia után a legmagasabb Európában, de nagy területi különbségek vannak: míg az alföldi vagy kisalföldi kisvárosokban 30-50%-os részarányok is lehetnek, rendkívül nagy lemaradásban van Budapest, ahol ez az arány csak 3% körül mozog.
Kerékpárosbarát-e Budapest?
Szeneczey Balázs felszólalását rögtön azzal kezdte, hogy a híresztelésekkel ellentétben a főváros elkötelezett a kerékpárosbarát fejlesztések mellett, kiemelte a BUBI-projektet – mely nemrég volt kétéves és újabb bővítésére került sor – illetve az egyes módok felett álló integrált közlekedésfejlesztési szemléletet, melyet a főváros és a BKK az elmúlt években minden beavatkozásnál szem előtt tart, vizsgálják az adott ponton a kerékpározás fejlesztésének lehetőségét. Mint mondta, nem azért fejlesztették a budapesti kerékpáros-hálózatot, hogy azután ebben visszalépjenek, maximum Budapest már elfogadott közlekedésfejlesztési dokumentumának, a Balázs Mór-tervnek a felülvizsgálata fog megtörténni, hogy a közúti közlekedés fejlesztése is kellő hangsúlyt kapjon benne, de biztosított mindenkit arról, hogy a kerékpáros infrastruktúra rovására nem volt, és nem is lesz semmilyen beavatkozás.
hvg.hu (archív fotó)
