Hogy jelenleg hányan végzik
az egyetemet külföldön, arról itthon nem állnak rendelkezésünkre pontos információk, tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól és az Oktatási Hivataltól is, akik csak a magyar intézményekre vonatkozóan tárolnak adatokat.
Megnéztük tehát a nemzetközileg vezetett statisztikákat: az Unesco Institute of Statistics 2014-es adatokkal rendelkezik a kint tanuló magyarokról, amelyek szerint
abban az évben a listát Ausztria vezette, több mint 1700 fővel,
szorosan mögötte Németország és Anglia.
Dánia már jóval kevesebb, körülbelül 800 fővel állt a negyedik helyen,
utána az Egyesült Államok és Franciaország.
Összesítve pedig 8515 magyar tanult külföldi felsőoktatási intézményekben, ami körülbelül az itthoni tanulók 2 százalékát tette ki.
Hogyan módosult ez a szám azóta?
Ha hihetünk a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) idén júliusban közreadott elemzésének, ami a legerősebb itthoni gimnáziumok diákjainak terveit vizsgálta,
idén a tanulók 7 százaléka jelentkezik külföldi felsőoktatási intézménybe.
Az országos szám pedig ennél is több lehet, hiszen a kutatás csak a legjobb intézményekre vonatkozott.
Dániában még nekünk fizetnek érte
A dán egyetemeken rengeteg az angol nyelvű képzés: összesen 1300 különböző szak közül választhatunk, ezekből 700 diplomát is ad. Nem csak, hogy ingyenes az oktatás, a Koppenhágai Egyetemen emellett például a menzai étkezés is térítésmentes a diákoknak.
Még ösztöndíjjal is támogatják a jelentkezőket – EU-s állampolgárként a magyaroknak is jár a 220 ezer forint körüli összeg, ám ennek fejében minimum havi 43 órát le kell dolgozni.
A megélhetés költségei meredekebbek, mint Magyarországon: körülbelül havi két-háromszázezerből lehet kényelmesen élni. A jó hír azonban, hogy ennek előteremtésére már a diákmunka is alkalmas lehet, hiszen sokszor az erre kapott fizetés is a magyar bérek kétszerese.
Lacinak már volt egy diplomája nemzetközi kapcsolatokból, amikor két éve Koppenhága mellett döntött:
Egy évig dolgoztam, majd gondoltam egyet, eladtam minden ingóságom és kiköltöztem.
Online felvételizett a kiválasztott divatmarketing szakra, a Copenhagen School of Design and Business (Koppenhágai Design- és Vállalkozási Iskola) egyik kampuszán. Néhány hét múlva jött a levél, hogy fel is vették.
Az elején nem volt könnyű, nem voltak itt ismerőseim, de ma már sok barátom van itt, az iskolának hála. Dánia 40 éve a világ egyik legboldogabb országaként van számon tartva, nem véletlenül. A diákok 18 éves korukban kapnak ösztöndíjat, ha továbbtanulnak, ebből az albérlet költségeit lehet fedezni.
Ennek ugyanakkor megvan a hátulütője is: a nagy érdeklődés miatt albérlethiánnyal küzdenek az egyetemisták, hosszú sorok kígyóznak bármilyen meghirdetett lakás előtt, a kollégiumokra pedig egy-másfél év is lehet a várólista,
ezért olyan diák is van, aki sátorozik, lakókocsiban vagy a híd alatt alszik.
Két éve például az elsőévesek harmada kezdte otthontalanul a tanulmányait.
Lacinak szerencséje volt:
Ismerősön keresztül öt nap alatt találtam szállást, de sok osztálytársam lakott hetekig hostelben.
Berlinbe menj, ha szeretsz prezentálni
Németországban nem egységes a felsőoktatás rendszere, a 15 tartomány mindegyikében külön szabályok vannak érvényben. Más-más időpontokban vannak például a tanítási szünetek. Így legalább nincs akkora tumultus az autópályán a félév végén, mondja Marco, aki médiainformatikus szakon tanul Berlinben egy technikai főiskolán.
A tandíj tekintetében is különböznek a szabályok. Van, ahol ingyenes a képzés, máshol fizetős, ám így sem horribilis összeg: Berlinben például jellemzően 300 euróba (93 ezer forintba) kerül egy félév, amibe a közlekedési bérlet is beletartozik.
Vannak persze drágább szakok is, ha például orvosnak tanul az ember, de a legtöbb szak egységesen 300 euró, a pszichológustól a gépészmérnökig. A felvételinél leginkább az érettségi jegyeid átlagát nézik, ezért könnyebb bejutni egyetemre, és – az alacsony tandíjnak is hála – sokan mennek át egyik szakról a másikra. Ami nagyon tetszik, hogy a magolás helyett rengeteget kell előadni, 40 perces prezentációt is kellett már tartanom. Ez nagyon jól fejleszti a kommunikációs készséget és az önálló gondolkodást is.
Horrorisztikus árakkal vár minket Anglia
Néhány évvel ezelőtt még ideális célpont volt az Egyesült Királyság, habár a diploma ára már akkor is 3 ezer font (több mint 1 millió forint) körül mozgott. A tanulás költségeit azonban teljes mértékben fedezte, ma is fedezi a diákhitel, ráadásul nagyon előnyös feltételekkel:
csak akkor kell elkezdeni törleszteni, ha az ember már elhelyezkedett,
sőt, ha már egy megadott bevételi határ fölött keres,
valamint egy hónapban egyszerre csupán annak az összegnek a 9 százalékát vonják le, amivel a bevételi határ fölött kerestünk.
Ami az elmúlt évekhez képest változott, az nem a diákhitelrendszer, hanem a felsőoktatás ára. 2010-ben 9 ezer fontra (több mint 3 millió forintra) emelkedett a tandíj, a kormány pedig további emelést tervez. Így nekünk is jobb átgondolni, belevágunk-e a képzésbe.
További gond, hogy a hétköznapi kiadásokra már nem áll hitel a rendelkezésünkre, így mindenféleképp dolgozni kell az egyetem mellett – hacsak nem tettünk félre milliókat erre a célra, mondja Kinga, aki a londoni Westminster Egyetemen (University of Westminster) végzett, nemzetközi kapcsolatok szakon.
És akkor még nem is beszéltünk a csillagos égig növekvő lakás- és szobaárakról, teszi hozzá.
Ha újrakezdeném, most már mindenképp vidéki városba mennék tanulni, hogy spórolhassak. Persze, megvannak az előnyei is az angol egyetemnek: kisebb óraszámban oktatnak, nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni, otthoni munkára és felkészülésre, így pedig könnyebb beosztani az időnket. Úgy gondolom, feleannyit sem tömnek itt az ember fejébe, mint egy magyar egyetemen: a nemzetközi kapcsolatok szakon nem érdekli őket a lexikális tudás, sokkal inkább a vita, az önálló gondolkodásra való képesség. És a legjobb, hogy nincs szóbeli vizsga sem! Rengeteg barátra is sikerült szert tenni az évek során, akik a Föld minden pontjáról érkeztek Londonba, az új kapcsolatok által pedig az ember értékrendje is sokat változik. hir24.hu
