Nincs hova hátrálnunk!
Idehoztatok sok fővárosi idiótát, plusz egy majmot a médiából (Hajdú Péter) és ránk zúdítottátok az agglomeráció szennyét is harmadvonalbelinek sem nevezhető ”szakemberekkel”. Kivágtátok a végvári vitézeinket…Perek sokasága zajlik a háttérben. Irtjátok a lokálpatriótákat. Nem bíztatok bennünk. Jött a kopogtatócédula szedésre szakosodott falusi kisasszony egyenesen a diósgyőri vár élére. Sokat nyeltünk. Megszoktuk már, Miskolc az ország mostoha gyermeke, pedig gazdag, színes település vagyunk. Itt minden kor embere megtalálta a számítását. A történelmi Avas Közép-Európa legrégebben lakott területe. Már a kőkorszaki szaki is tudta, ez a magnetikus hely a világmindenség veleje. IV. Béla a bükkszentkeresztieknek köszönhette életét, megvédtük, mikor a tatárok elől menekült. Jegyezzétek meg idegenszívűek, akik a falunapok feeling-jével fröccsköltétek tele a helyi kulturális életet, mi már 1365-ben városi rangot és kiváltságot kaptunk. A polgáriasodás hajnalán is jól vizsgáztunk. Gyakran lekomcsiztok minket, pedig miénk az anyaország első kőszínháza. Trianon után kettétört a Kassa-Miskolc fejlődési tenger, a sokkot nálunk (Lillafüreden) pihente ki a Horthy rendszer elitje, de a zsidó kereskedők és művészek is imádták ezt a kultikus vidéket. Az ipar fellegváraként is befogadtunk sok jövevényt, majd összeomlott az a rendszer is, azóta apad a népesség. De mi mindent túlélünk, ti viszont vendégek vagytok, és, ha szeretnétek még picit maradni, értsétek meg, nem csípjük, ha fradis szerkóban pózol a miskolci országgyűlési képviselőnő és nekünk kell a Moooobil is, Miskolcon alap a rock and roll. Lehet, unjátok, vagy a kommunikációs csodabogaraitok megint rosszul súgtak, de halljátok meg végre: ez a rock fővárosa, nem törhetitek meg az évtizedes hagyományt. Ne menjetek szembe a várossal, mert megtudjátok milyen a borsodi punk, milyen az, ha az egyetemi tanár a művésszel, a kispolgárral, a gazdával, a melóssal és csövessel karöltve Pestig ver titeket. Mi Miskóc népe vagyunk, ereinkben lüktet a Kárpát-medence virtusa. A szülőföldünk a tét, most a túlélésre játszunk, a szakadék szélén állunk és, ha nem fogadtok el minket, előre menekülünk, nincs hova hátrálnunk…
Csorba Anita- Miskolcról,szabadon..
