Ezek mennek a Facsén… „Ha előrelátó csecsemő lettem volna, felkötöm magam a köldökzsinóromra”. Kultúrsokk

Márta PankucsiSzombaton délután háromtól éjjel fél egyig barangolás, pontosabban borangolás az Avason. Felfoghatatlan ez az egész. Ennyi gyönyörűség itt a város közepén. Ezer pince. Évszázadokon át dolgoztak, pihentek, szórakoztak itt az emberek. Borkészítés. Termékek tárolása. Környező településekről elnevezett utak őrzik annak emlékét, hogy Arnót, Zsolca, Csaba és más falvak termelőinek is itt volt a lerakodó, elosztó helye. Írók, költők, muzsikusok, képzőművészek, helyi polgárok találkoztak itt. Vigalmi negyed. Borházak. A világ bármely más táján turisztikai attrakció, idegenforgalmi vonzerő lenne ez a hely. Mostanában mintha itt is mozdulna valami. 40 pince várta a vendégeket. Nagy zajlás, rengeteg ember. Ital és étel. Zene. Az Avasi templomban irodalmi műsor. József Attila istenes versei. Helyi költők alkotásai. Reneszánsz kamarazene. Ének a felújított haranglábban. Vacsora. Bulizó társaság. Élőzene. És persze eléneklik a Nézését meg a járását. (Hernádpetriben hallottam először, 3 éves gyerekek nyomatták. Akkor még azt hittem népdalokból állt össze az egész. Igen, nekem ezt jelenti. Ezt is.)
Aztán meg Sziámi koncert. „Vigyetek el innen, vigyetek el”. Meg „Besúgók, provokátorok”. És aztán „Szerelem”. Persze „Ha előrelátó csecsemő lettem volna, felkötöm magam a köldökzsinóromra”. Kultúrsokk. Nagy dózisban zene, élmények, két napon át.
Vasárnap meg templom, temető, üldögélés a kertben Édesanyámmal, séta Valival. Egyre több pünkösdirózsa nyílik. A kerítésen fut a lilaakác. Harangvirágok finom szirmait remegteti a szél. Pár szál rózsa is kivirított. Május. A Cseh Tamás klubunk következő alkalmának meghívójához kell még írnom néhány mondatot. A szerelemről. Mint viszonyulási módról.