A Szombat című zsidó lap
szerint nem kellett volna engedni, hogy az amúgy sem zsidó Biszku Bélát a zsidó Szeretetkórházban gondozzák, és aki ezt hagyta, az terhet húzott rá a zsidó közösségre.
Szerkesztőségi cikkben tudatta a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy Biszku Bélát a halála előtt a zsidó Szeretetkórházban gondozták.
Az 1956-os megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt volt kommunista belügyminiszter pénteken halt meg, 94 évesen, a Szombat cikke ezt követően született.
A szerkesztőségi cikk felteszi azt a kérdést, hogy vajon miért fogadták be a Szeretetkórházba azt a kommunista vezetőt, akinek történelmi felelőssége van 1956-os felkelők és egyszerű, szabadságra vágyó emberek – köztük netán zsidók – meghurcolásában, esetleg halálában.
A cikkből kiderül, hogy Biszku gondozója kérte a zsidó kórházba a felvételt, Heisler András Mazsihisz-elnök szerint pedig az állami finanszírozású kórház nem tehet különbséget beteg és beteg között.
De, írják az anyagban, miközben Biszku Béla nem is volt zsidó, hiszen katolikus családban született, ez a gesztus nagyon sokak fejében kínos asszociációkat teremt a kommunista diktatúra bűneiben részes Biszku Béla és a zsidók között. „Százezrekben merül fel, aha, ez a Biszku is… Rohadt zsidó kommunista. Rohadt zsidók. Pedig nem. Biszku lehet rohadt kommunista, de nem zsidó. Katolikus, földműves családból származott” – írják. hvg.hu
