Andrea JuháriDömpingszerűen jönnek a
vélemények, elítélik a 888.hu-n „retro pornóként” beharangozott irományt. Vidéken erről nem folytatunk filozófiai magasságokba emelt vitát, ösztönösen érezzük, az említett írásból hiányzik az emberi minimum. Szakmai körökben maximum annyit mondunk: szar. Erőlködő, izzadságszagú egymásra dobált mitugrász mondatok. Szerintem nem az a kérdés, hogy az online, a konzervatív, a liberális vagy a bulvármédia betegségeinek tüneteit fedezzük-e fel, hanem az, hogy újságírói teljesítmény-e ez egyáltalán? A cím, ami azt állítja, így még nem láttuk ezt az asszonyt – akit később nagy „tisztelettel” maszturbációs segédeszköznek címkéznek – köszönő viszonyban nincs a „cikkel”, amely a nagyérdemű számára ismert – évtizedekkel ezelőtt is publikált – képsorból szemezget. Az élet túl rövid ahhoz, hogy kisebbségi komplexusokkal küszködő, szexuálisan frusztrált figurák bugyuta ripacskodását olvassuk a „recskázásról”. Az anyagból hiányzik a cucc, nincs új információ, nem tudni, mi lett volna az éle, ha sikerül megírni. Sikoltozó, szánalmas szöveg, ami sértéseket süvítve könyörög a figyelemért. A kattintások és az egyedi látogatók számát, persze felpörgeti, de az odacsalt olvasók kíváncsiságát illene kielégíteni. Engem például érdekelne, igaz-e (amit mellékesen meglebegtetnek), hogy a szóban forgó politikus kokain mámorban úszva prostituáltakat ütlegel? Az örömlányoknak is vannak emberi jogaik… Ehhez tényfeltárás kellene, újságírói teljesítmény, ami túl magas léc a szárnypróbálgató, dilettáns bloggernek.
