Én pedig a hűvös estéből beléptem a kissé bohém, „termékeny káosz” stílusban berendezett, de barátságos meleget árasztó kávézóba. Reméltem, hogy nem az iménti úr volt az egyetlen, aki érdeklődik iránta, elvégre itt az embernek nem kell többet adnia semmiért, mint amennyit szívesen ad. Teljes blog itt.
