Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az új munkahelyeknek mindössze 9 százaléka jött létre a magánszektorban, valós munkaerőigények alapján, vagyis az új munkahelyek 91 százaléka közfoglalkoztatási programban keletkezett – írja az mfor.hu. Ugyanilyen arányokat kaptunk eredményül Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. Nem sokkal jobb a helyzet egyébként Nógrádban és Baranyában sem, hiszen itt 89-89 százalék a közmunka aránya. Mindezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében az idén eddig létrejött új munkahelyek 63 százaléka a piac önerejéből, támogatás nélkül jött létre (és ugyanez a helyzet Vas megyében is), tehát a közfoglalkoztatás „csupán” 37 százalékot jelent.
Másféle szempontok alapján végzett felmérésekből is kiolvasható az ország kettészakadása: az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az összes foglalkoztatott negyede volt közmunkán az elmúlt évben, vagyis egész nagyrégiókban jelenti a közmunka az első számú munkalehetőséget. A problémákat tetézi, hogy nem feltétlenül azokon a helyeken van sok közmunkásra pénz, ahol tényleg nagyon magas a munkanélküliség – legalábbis erre lehet következtetni az MTA Regionális Kutatások Intézetében dolgozó Czifrusz Márton kutatásából.
A szakértők véleménye szerint a közmunkaprogram tipikusan kelet-magyarországi és kistelepülési program, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt a munkanélküliek száma indokolná. A nagyobb városokban például aránytalanul kevés forrás, és így közmunkás jut a munkanélküliséghez képest, ami azért problémás, mert a közmunka nélkül a segélyek egy részét sem lehet megkapni, így az itteni munkanélkülieknek sokkal kevesebb
