1990. AUGUSZTUS 15. Szívesen megtanítaná
az Észak egyik olvasóját T.L., egy busz vezetője arra, mi a műszaki hiba. Szerinte ugyanis a nevezett utas nincs ezzel tisztában. Ha tudná, mi a műszaki hiba, nem írt volna panaszos levelet a megyei lapban. Márpedig írt, és így válaszra késztette az említett buszvezetőt. A történet egyébként mindenképpen bosszantó, akármelyik oldalról nézzük is: a jármű első ajtaja elromlott, nem lehetett kinyitni, ezért az utasok csak hátul tudtak felszállni. Így lettek az elsőkből az utolsók – ők aztán hangot is adtak a felháborodásuknak. A sofőr egyébként saját pihenőidejében kijavította a hibát, a váltásnak már működő ajtóval adta át a járatot. Az írást 1990. augusztus 16-án közölte az Észak-Magyarország.
Ilyet! Ilyet!! Ilyet!!!
A „ki van kiért?” kérdésre keresi az újság olvasói rovatában a választ egy másik beszámoló is. Felbukkan benne a miskolci egyetem közismert és neves professzora (a nevének említése nélkül), aki a Szabó Lajos utcai barkácsboltba szeretett volna bejutni nyitvatartási időben, ám ez nem sikerült neki. Áruátvétel miatt ugyanis zárva tartottak. Várakozott türelemmel, összeszámolva 32 sorstársat, akik dolguk végezetlenül kényszerültek távozni. Amikor végül bejutott, panasszal élt volna, ám csak kioktatásban részesült, megkapva a szemtelen vevő titulust.
Elképedtek az obsitosok – Török Géza írta ezt Miskolcról, miután beszámolót olvasott egykori katonatársaival arról a sajnálatos esetről, amely a Göcsej Expresszen történt. Katonaruhát viselő magyar fiatalok súlyos rendbontásáról van szó – nem egy, nem kettő elkövetővel.
„Hol van itt a katonai fegyelem, hol az egyenruha tisztelete és becsülete, amire a katonai eskü a katonát a laktanya elhagyása után is kötelezi?!” – kérdez a levélíró, elítélve a randalírozó katonákat.
És ide köthető a hír, amelyik szerint augusztus 29-én és 30-án vonulnak be a megye fiataljai közül azok, akik megkapták a behívót.
A cikkből megtudhatjuk: Budapestre, Aszódra, Gyöngyösre, Egerbe és Nyíregyházára viszik majd őket – két-három óra utazótávolságnál messzebbre senki sem kerül, ígéri a lap. Jó tanács: személyi okmány és egy napra elegendő, nem romlandó élelmiszer azért legyen náluk. ÉM-BA
