Újabb nagyszabású terven töri
a fejét a kormány, a jellemzően nagyvállalatok között általánossá vált elektronikus számlázást kötné be az adóhivatalhoz. Így lényegében alig maradna olyan cég, amelyikről ne lenne azonnali információja a NAV-nak. De mindjárt itt a kérdés: minek kell termérdek információ a hatóságnak, ha a már most hozzá befutó adatok felhasználását is kritikával illetik adószakértők, könyvelők. Csak remélik, hogy ez más lesz, mint az eddigiek, amikor igazi egyeztetéseket nélkülözve hibás, problémát okozó rendszert erőltetett az üzleti szektorra a hatalom. Ha normálisan valósul meg a projekt, úgy az adócsalók dolgát megnehezítik.
Gyakorlatilag az egész vállalkozói szektorról percre, de legalábbis napra pontosan meg tudná mondani a magyar adóhatóság, ki mit csinál, kivel milyen áron és mennyiségre szerződik – ilyesmi körvonalazódik abból a csak felszínesen ismert tervből, amelyen egy ideje már dolgoznak a kormányzati berkekben. Az online pénztárgépeket már bekötötték az ágazatok egy részében (kiskereskedelem, szálloda, vendéglátás, benzinkút, gyógyszertár), vagy csőben van (magánszállást üzemeltetők), most pedig azt készítik elő, hogy bekötik a cégek elektronikus számlázási rendszereit a NAV-hoz. Az online bekötés lényege, hogy az adóhatóság betekinthet a vállalkozások könyvelési rendszerébe, és szinte azonnal információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról.
Ezzel a két lépéssel le lehetne fedni a magyar gazdaság egészét vagy nagy részét. A zöldséges, a kis élelmiszerbolt vagy a fagyizós az online pénztárgépen keresztül van bekötve az adóhivatalhoz, az új terv pedig jellemzően a nagyobb cégeket – legyenek azok autógyárak, feldolgozóipari cégek, acélművek, építőipari vállalkozások – érintené. Éppen ebből fakad adószakértők, könyvelők félelme: a váltás adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen az adóhatóság olyan üzleti titoknak minősülő adatokba is beláthatna, amihez alapvetően nincs köze, viszont kiszivárgásuk üzleti vagy piaci érdekeket sérthet. Azért érzékeny dolog ez, mert az áfacsalási botrányban rendre az a vád jött elő a NAV-val szemben – amit az adóhatóság rendre vissza is utasított –, hogy képes kipécézni és rászállni cégekre a hatóság, diszkriminatívan kezeli a vállalkozásokat.
Az adószakértők aggálya nem csak ebből táplálkozik. Bár ők évek óta szorgalmazzák a cégek online bekötését az adóhivatalhoz (több uniós országban – Németországban, Hollandiában, Portugáliában – létezik, hogy a cégek vagy egy részük online be vannak kötve az adóhatóságokhoz), most mégsem tapsolnak örömükben. Sőt, inkább szkeptikusak, mert bár részleteket senki sem tud, az elmúlt évek adójogi változásai alapján félő, hogy megint egy elsietett, az idő rövidsége miatt nem megvalósítható, éppen ezért már a bevezetés pillanatában csúszó és korrigálásra szoruló jogszabályváltozásra kell felkészülni. Az online pénztárgépek bekötése is az először kijelölt pár hónap helyett úgy másfél évig tartott, idő közben a pénztárgépek elfogadásával és az engedélyek visszavonásával is problémák adódtak. A szaktárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenesetre nem kapkodja el. Tájékoztatásuk szerint csak most kezdődtek az egyeztetések az érintett piaci szereplőkkel és az adóhatósággal, és a minisztérium majd akkor nyilatkozik bővebben, ha megvannak a részletszabályok. Az adóhivatal még ennyire sem volt bőbeszédű.
Eddig is termérdek információ dőlt be a NAV-ba, hatása nem látszik. Cikk itt.
