Az soha nem volt
kérdés, hogy az egyre inkább
elhízással küzdő gyerekek érdekében lépni kell. Csakhogy egy sor olyan kérdés adódik, ami nem oldható meg azzal, hogy egy rendeletben felsorolják, miből hány gramm legyen az ebédben. Ezek egy része ráadásul nem egészségügyi-táplálkozási dilemma: például,
ha a szülő otthon továbbra is az előszeretettel hagyományosnak nevezett, valójában hizlaló ételekkel eteti a gyereket, akkor nehéz lesz átszoktatni a bulgurra, a pedagógusnak pedig szintén jó példával kellene elöl járnia, amihez sok esetben sem kedve, sem elegendő információja nincs. Vannak olyan térségek is, ahol sokkal inkább azon törték a fejüket a konyhavezetők, hogyan tudnák minél táplálóbb ételekkel kompenzálni, hogy otthon nem kapnak eleget enni a szegény családok gyerekei.
A szeptembertől élesben debütáló rendelet pontosan rögzíti, hogy milyen összetételűek és tápanyagtartalmúak legyenek a menzaételek. A szolgáltatóknak kevesebb sóval és cukorral, egészségesebb – és drágább – alapanyagokból, jobb konyhatechnológiai megoldásokkal kell főzniük. Minél több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonatermék legyen, a bő olajban sült ételek helyét vegyék át az alacsony zsírtartalmú húsfélék, újfajta gabonák. A változások egy sor új, menzán sosem látott étel debütálását jelentik, márpedig eddig sem volt szokás dicsérgetni az itt kapott kínálatot. Nem csoda hogy kemény lobbi mehetett a háttérben a rendelet ellen, hiszen a profitérzékeny szolgáltatók számára mindennek a megvalósítása jelentős többletköltséget jelenthet. A fő megrendelőnek számító önkormányzatok szintén a halogatásban voltak érdekeltek, senkinek nem hiányzott, hogy közvetlenül a tavaly őszi választások előtt a szülők kiakadjanak az esetleges áremelésen, vagy a településeknek a zsebükbe kelljen nyúlni a különbözet miatt, hogy ne söpörje el őket a népharag-írja a hvg.hu itt.
