Délutáni futást terveztél, de elhúzódott
a munka – mire hazaértél, lement a Nap, és egyszerre félelmetesnek tűnnek a sötétbe borult ösvényeid? Hát igen, éjszaka futni ijesztő élmény lehet! Mit vegyek fel? Mit vigyek magammal? Milyen új veszélyekre készüljek fel? Mint bármi újnak az elkezdésekor, jól jönnek egy tapasztaltabb sporttárs tanácsai.
Rob Krar (38 éves, Flagstaff, Arizona) évek óta a terepfutás élvonalába tartozik, 100 mérföldes (160 km) távokat olyan gyorsan teljesít, hogy ritkán sötétedik rá (például tavaly zsinórban győzött a Western States Endurance Run, a Leadville Trail 100 és a Run Rabbit Run 100 versenyeken). Mivel állandóan tele van a határidőnaplója, edzéskilométereinek nagy részét sötétben teszi meg. Most elárulja a Trail Runnernek, hogy mire és hogyan készüljön fel, aki éjszaka akar futni.
Egy komfortos és könnyen állítható fejlámpa már fél siker. Megbánhatod, ha nélküle indulsz neki estefelé, és gyorsabban sötétedik, mint gondoltad volna. Én már kipróbáltam a derekamra rögzített és a kézben tartott lámpát is, de semmi sem adja a fejlámpa egyszerűségét és a kezet felszabadító kényelmét.
Mik az éjszakai futás lehetséges csapdahelyzetei?
Sötétben előfordul, hogy szokatlannak és felismerhetetlennek mutatkozik a kedvenc ösvény. Figyelj nagyon a szándékozott útvonalra, különösen, ha versenyben vagy. Állandóan nézz a lábad elé, egy pillanatra se lanyhuljon az éberséged. A lámpa fénykévéjében másmilyen a sziklák, kövek, gyökerek árnyéka, mint napvilágnál, és egy botlás, esés hamar véget vethet a futásodnak vagy versenyednek.
Éjszakai futáshoz előnyben részesítesz bizonyos fajta terepet vagy ösvényt?
A veszély és az élmény összevetése fontos tényező az éjszakai futóterep kiválasztásakor. Ha éppen nem olyan versenyre készülök, amelyben van éjszakai szakasz is, rendszerint minimalizálom a veszélyt, és kevésbé technikás terepet választok. Éjszakai verseny előtt viszont próbálom utánozni az ottani viszonyokat, hogy magabiztosabban menjek majd.
Eddigi pályafutásod alatt milyen tapasztalatból tanultál legtöbbet az éjszakai futásról?
Néha nagyon nehéz a játék az akku lemerülésével és a lámpa fényerejével. Sok tényező befolyásolja az akku kapacitását: az akku kora, a hőmérséklet, a választott fényerő, a környezet fényelnyelése vagy fényvisszaverése, és így tovább. Évekkel ezelőtt már jól megszívtam, amikor edzőfutás közben túlzottan rábíztam magam a szerencsére, és azóta sohasem indulok el ultra-könnyű tartalék kézi lámpa nélkül, „Basszus!” esetére.
Van valami különleges éjszakai versenyélményed?
Egyszer úgy megrémültem, hogy sikítva ugrottam egyet. Épp a megszokott körömet nyomtam, amikor a fenyves résén át bevilágított az alacsonyan álló telihold fénye, erős árnyékot vetve a fejlámpám elé. Ahogy a karikatúrán: megijedtem a saját árnyékomtól!
Mit szeretsz legjobban az éjszakai futásban?
Nappal soha sincs olyan csend és nyugalom, mint éjszaka. Az ösvény ilyenkor az én személyes játszóterem, amelyet gyakran osztok meg olyan teremtményekkel, amelyek nappal félénken elrejtőznek. Egyetlen fénysugárral futni a sötétben egyedülálló, nagyszerű élmény, nem szabad kihagyni.
Mit tegyen az ember a versenyen előreküldött csomagjába, ha valószínű, hogy besötétedik?
Gyorsan és nagy mértékben leeshet a hőmérséklet, amint a láthatár alá süllyed a Nap. Fontos felhúzni még egy réteget, mielőtt ez bekövetkezik, nem megvárva, míg a hidegtől reszketve esel be egy frissítőpontra, aztán dolgozhatsz, míg behozod a hátrányodat. Hasonló a helyzet a világítással: légy felkészülve még a naplemente előtt, ne érjen meglepetés.
Mennyiben más mentálisan egy éjszakai verseny?
Kilométerek ezreit futottam fejlámpával, és nagyon otthonosan érzem magam a körülölelő sötétségben. Sötétben megváltozik az érzékelésed, hogy hol vannak a vetélytársaid. Lámpafényből nehéz megítélni a távolságokat: lehetnek közelebb, de távolabb is, mint képzeled. Bejöhet a képbe némi stratégia is: kitett területen egyesek lekapcsolják a lámpájukat, hogy esetleges előnyhöz jussanak.
Kezdő futó hogyan küzdheti le a félelmét a sötétben futástól?
Először nekem is furcsa volt. Könnyen meggyőzi magát az ember, hogy odahaza, négy fal között van a helye, és túlzott a veszélyérzete. De minél többször megy ki éjszaka, annál jobban érzi magát. Kezdetben hagy otthon a GPS-t, hogy ne csábulj olyan tempóra, amilyet nappal tartasz. Indulj lassan, figyelj állandóan, és csak akkor vállalkozz hosszabb futásra, nehezebb terepre, ha már hozzászoktál az ilyesmihez.
Az árnyékok megtréfálhatják az agyadat! Még egy nyírott gyepen is úgy tűnhet a lámpafényben, hogy nem természetes módon mozog a fű. Mivel a fejlámpa a szemed irányából világít, nem vetnek jól látható árnyékot a kiálló kövek.
Technikás terepen övlámpát is viszek a fejlámpa mellett, a kettős fény javítja a mélységérzékelést. Másoknak a kézi lámpa válik be.
Vigyél magaddal új elemeket vagy feltöltött pót-akkukat. Jobb a tartalék elem az akkumulátornál, amely nem tölthető az erdőben. Ne csak pót-elem legyen nálad, hanem egy kis lámpa is az elemcseréhez! Vagy gyakorold behunyt szemmel az elemcserét.
Sötétben rendszerint túlbecsülöm a tempómat. Viszont jól feldobja az adrenalin-szintemet, ha megijeszt egy árnyék.
Magasabb lábemeléssel fuss, mint nappal, megspórolsz néhány hasra esést.
Néha menj ismeretlen terepre is éjszaka, hogy beletanulj a tájékozódásba.
Mindig mondd meg valakinek, hogy hová mész, mikorra érsz vissza – így előbb megtalálnak, ha baj ért. Lehetőleg csoportban fuss.
http://ultratrail.hu/terepfutas/rob-krar-tippjei-sotetben-futashoz/
