Magyar Villamos Művek Zrt. milliárdokat fordít szponzorációra. Rejtély, hogy milyen szempontok alapján.
Az MVM Zrt. mintegy szponzorációs szerződéseivel kapcsolatban kérdezett dr. Varga László, Miskolc országgyűlési képviselője hétfőn a parlamentben. Elmondta: a társaság évente 10 milliárd forintot költ szponzorációra. 2003-ban ennek az összegnek például mintegy a fele, 5 milliárd forint a nemzeti filmalaphoz került, további források kormányközeli sportklubokhoz és előadókhoz.
„Ki dönt az MVM hirdetési-támogatási tevékenységének keretösszegéről? Ki határozza meg, hogy mely szervezet jut támogatáshoz és mennyit kap?” – kérdezte a szocialista politikus. Mint mondta, Miskolcon is vannak jelentős szurkolói bázissal bíró, eredményes sportágak. Példaként a Miskolci Jegesmedvéket hozta fel: a csapat a most zárult jégkorongidényben mindent megnyert, amit Magyarországon meg lehetett nyerni. De Miskolcon – folytatta – világszínvonalú kulturális rendezvényekre is lehetne szponzorációs pénzt fordítani, például az Operfesztiválra. „Ezeket miért nem támogatja az MVM?” – kérdezte. Felhozta azt is, hogy miskolci fűtőművekkel is rendelkezik az MVM, amelyek bevételét (2012-ben közel 10 milliárd forint, 2013-ban közel 7 milliárd forint) miskolciak forintjai adják. Ezt a tényt miért nem veszi figyelembe az MVM?
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: a cégcsoport lényegesen intenzívebb kommunikációt folytat, mint korábban, amellyel növelte elfogadottságát. Mindennek keretösszegét a társaság közgyűlése hagyja jóvá, az üzleti terv részeként – mondta, és beszámolt arról is: a szponzoráció során figyelembe veszik a művész vagy sportoló eredményeit, elismertségét. Miskolcon oktatási és tudományos célú programokat támogat az MVM: a Miskolci Egyetem és a Bláthy Ottó iskola egyes projektjeinek, illetve a Kékvonal Gyermekkrízis Alapítványnak adnak támogatást.
Hétfőn egy másik miskolci képviselő, a szintén szocialista Gúr Nándor is kérdezett. Ő arra várt választ, hogy milyen kormányzati segítségre számíthatnak Martfűn a Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ dolgozói, akik nem kapták meg bérüket. De, mint mondta, ilyesmi nemcsak Martfűn fordul elő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is több hasonló példát fel lehet hozni. Azt is kérdezte, mikor válik zavarmentessé a házi segítségnyújtás?
Rétvári Bence Emmi-államtitkár válaszában közölte: az említett központnál előállt helyzet az állami fenntartórendszeren kívül keletkezett, de senki sem maradt ellátás nélkül, mert az önkormányzat átvette a feladatot, és a munkahelyek is önkormányzati intézményekhez kerülhetnek
