OROSZ ATANÁZ: Nyolc évvel ezelőtt a legutóbbi
könnyezés századik évfordulója miatt járta körbe az országot, most a legelső könnyezés háromszázadik évfordulója alkalmából érkezett, a következő ilyen alkalom a következő században lesz, ezért korunkban már nincs tervbe véve újabb körbehordozás. Az emberek is érezték, hogy az életükben ez egyszeri, páratlan alkalom. Több mint hatezren fordultak meg nálunk, a négy nap során folyamatosan istentiszteleteket, szertartásokat szerveztünk. Hatezer embert úgy bejuttatni egy kétszáz hívő leültetésére alkalmas templomba, hogy mindenki jól érezze magát, nagy szervezést igényel.
Önnek személy szerint mit jelentett a könnyező ikont látni?
OROSZ ATANÁZ: Ez számomra egy gyermekkori élmény felidézése volt, hiszen egész életemet végigkíséri a máriapócsi zarándoklatok emléke. Ezeknek a zarándoklatoknak a jelenvalóvá tételét jelentette. Most nem nekem kellett Máriapócsra elmennem, hanem Máriapócs került ide. Nyilván a helybeli hívekkel való közösség is nagy élmény. A kegykép közelsége egy rendkívüli, fordított zarándoklat. boon.hu
