Nagyítóval sem találni ugyanakkor
olyan fideszes politikust, aki négyszemközt elégedettségét fejezné ki a közmédia színvonalával. A párt médiaügyeivel is foglalkozó kormánypárti forrásunk egyenesen úgy fogalmazott: ehhez a minőséghez és nézettséghez „20-30 milliárd is elég lenne”. Hatalomtechnikai szempontból viszont nem írható le a közmédia, s az sem különös, hogy a kormány szócsöve, hiszen – ezzel áltatják magukat kormánypárti politikusok – „nem volt másképp a Horn-kormány idején sem”. Állítólag a miniszterelnököt is az érdekli elsősorban, hogy az interjúit kéthetente közlő – második leghallgatottabb – Kossuth rádió 180 perc című műsora és a Krónika, illetve az M1 közéleti műsorai számításaik szerint legalább 600–700 ezer emberhez jutnak el. Úgy kalkulál a Fidesz, hogy bár ez a közönségszám még mindig nem éri el a győzelméhez rendre szükséges 2 millió választót, de legalább képes egyben tartani a szűkebb bázist. Ugyanakkor azt a Fideszben is elismerik, hogy az M1 Híradója képtelen felvenni a versenyt a kormánykritikus, egymillió embert elérő RTL hírműsorával, és az 1,9 milliárd forintból gazdálkodó ATV nézettsége is megközelíti időnként a köztévéét. Mindez közrejátszott a Fidesz népszerűségének gyors csökkenésében, ezért is történt, hogy a kormány már a bírósági eljárás előtt engedett az RTL-re „kiszabott” 50 százalékos reklámadóból.
A következő hetek nagy kérdése, hogy a közmédia átszervezése, az M1-es helyére betelepülő, március 15-én debütáló állami hírcsatorna elindítása hoz-e változást. Az állami média középvezetői szkeptikusak, legfeljebb a koncepciót kidolgozó miniszterelnöki főtanácsadó, Habony Árpád és a közmédiát irányító MTVA-nak 2012 óta tanácsokat adó volt fideszes pártigazgató, Várhegyi Attila bizakodó. Úgy tudjuk, az új hírcsatornát főleg gyorstalpalón átesett gyakornokokra építik, többségüknek még mikrofonengedélyük sincs. Továbbra sem világos, hogy az óránkénti híradók között mivel akarják fenntartani a nézők érdeklődését, ami kulcskérdés, hiszen a híradó nézettsége nagymértékben függ attól, mi előzi meg és milyen műsor követi. Ráadásul a nézettebb műsorokat átpakolják a Duna Tv-re, miközben éppen kiszorítják a köztévének népszerű szórakoztató műsorokat (A Dal, Maradj talpon!) gyártó, nem mellesleg Simicska-érdekeltségű céget, a Hung-Istert.
A programtervezés külön szakma, a nézők saját csatornák közti „tereléséhez” érteni kell: az RTL-nél például azonnal válságstábot hívtak össze, amikor kiderült, hogy az RTL II-n futó Való Világ túl sok nézőt szívott el a főcsatornájuktól. Mára a kereskedelmi tévék teljesen lenyomták a köztévé csatornáit – és nem csak a politikailag fontos híradót. A múlt héten egyetlen köztévés program sem tudott felkerülni a legnézettebb 50 műsort tartalmazó listára, a 18–49-es korosztályban pedig még a Cool és a Film+ is gyakran megveri az M1-et. A köztévében már azt találgatják, kinek a székébe kerül, ha a nézettséget az átalakítás után sem tudják növelni. Bár közmédiás forrásunk cáfolta azt a városi pletykát, hogy a Simicskának hátat fordított Hír Tv-sek az állami médiába tartanának, azt nem zárták ki, hogy ilyen változás nekik is teret nyitna, ha gyors és látványos lenne a március 15-e utáni nézővesztés. Ugyanakkor több forrásunk is hangsúlyozta, nem a személyek számítanak, a 2010 után felépített új rendszerben – ahol a tévé és rádió vezetőinek alig van beleszólásuk abba, hogy a gyártó és finanszírozó MTVA milyen műsort szállít – kódolva van a kézi vezérlés, illetve az igazodási kényszer miatti rugalmatlanság.
Miközben a közmédia átszervezése káosszal fenyeget, Habony a piacon sem tud sikereket felmutatni – úgy tudjuk, a kialakult helyzettel még a Fidesz elnöksége is foglalkozott. Bár a miniszterelnöki főtanácsadó barátja, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos már tavaly ősszel egyeztetett a TV2-vel új műsorok elindításáról, a kereskedelmi tévét még nem tudta bevenni. Mind kormányzati források, mind a csatornánál megerősítették a HVG-nek, hogy folynak tárgyalások a tulajdonszerzésről, de Vajna és köre állítólag túl alacsony árat ígért. hvg.hu
