Az Európai Bizottság titkos tárgyalások után
hozott végleges döntést az ügyben még a múlt héten, Navracsics Tibor magyar EU-biztos részvételével. Ezen az FT szerint az EU számos tisztségviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva Európa megosztására használja energiapolitikáját.
Vita alakult ki az Euratom ügynökség és a paksi bővítést irányító Roszatom között a nukleáris fűtőanyag importjáról, ugyanis előbbinek engedélyezni kell minden hasadóanyag-importot. Az Euratom elutasította a magyarok kérelmét, ezt Magyarország megfellebbezte, de a bizottság az Euratom elutasítása mögé állt. A döntés felülírásához Magyarországnak egy új fűtőanyag-szerződést kell kötnie, vagy jogi eljárást kell indítania az Európai Bizottság ellen – írja a Financial Times.
A brit pénzügyi lap szerint az Európai Bizottság döntése kellemetlenül érinti Orbán Viktort, aki az ukrajnai konfliktus ellenére keresi Oroszország kegyeit.
A 444 megjegyzi, hogy bár a végleges döntés már a múlt héten megszületett, a magyar kormány ennek ellenére hallgatott, miközben évtizedekre titkosította a Paks 2-vel kapcsolatos anyagokat. A lap ugyanakkor felvázol egy teóriát is, miszerint
legalább két hete kering a pletyka, hogy a paksi beruházásból lehet, hogy semmi sem lesz, és az EU-ra lehet majd fogni a hatalmas beruházás bukását. Elsősorban az terjedt, hogy Oroszországnak a mostani gazdasági helyzetben nincs pénze belevágni. Az építkezés első évtizedében még törleszteni sem kellett volna a hitelt, és az olajár esése és a nyugati embargók így is elég gondot okoztak az orosz költségvetésnek. Viszont ha az EU mond nemet a beruházásra, akkor nem kell Moszkvában kimondani, hogy erre mégsincs pénz. A Déli Áramlat esetében is hasonló történhetett: a hatalmas gázvezeték építését Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Bizottság tiltakozása miatt mondta le hivatalosan, de a legtöbb elemzés szerint az orosz állam anyagi gondjai miatt hátrálhattak ki a vállalkozásból.
Nem sokkal a hír megjelenése után megszólalt Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és „határozottan cáfolta”, hogy az EU megvétózta volna a beruházást.
Navracsics Tibor EU-biztos viszont az Indexnek elismerte a döntést.
