Elsik László vezette azt a Balatonszemesre tartó vonatot, amelyik elé 1976 június 4-én beugrott Latinovits Zoltán. A tragédiáról Elsik a Borsnak beszélt:Közeledtünk az állomáshoz, lelassítottam 50 kilométeres sebességre. Hirtelen a kollégám felsikoltott, hogy „jaj, beugrik!”. Egy koppanást hallottam. Fékeztem, leugrottam a vonatról és hátraszaladtam.
A mozdonyvezető tisztán hallotta, hogy a kitekert végtagokkal a vonat alatt fekvő ember még életben van, szuszogott. Elsik hívta a mentőket. Elsik csak akkor tudta meg, ki az áldozat, amikor Pestre ért.
Ez volt az első gázolásom. Csak négy éve voltam mozdonyvezető, nagyon megviselt az eset. Hosszú évekbe telt, mire feldolgoztam. Sokáig tévét sem néztem. Már nyugdíjas vagyok, de a mai napig kísért
– mondta a Borsnak. Szerinte egyértelmű, hogy Latinovits öngyilkos lett, nem is érti, mások miért kételkednek ebben.
