A nagykövetség képviselői 2013 októberében
a mezőgazdasági áfacsalások és
- a trafikrendszer átalakítása
miatt találkoztak a NAV képviselőivel. A NAV képviselői nem tudtak kielégítő választ adni a nagykövetség által felvetett kérdésekre, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli emberek és cégek kaptak-e trafikokat.
Decemberben a nagykövetség képviselői
- egy amerikai mezőgazdasági cég által felvetett korrupciós gyanúra
kérdeztek rá. A cég már 2012-ben jelezte a problémáit a NAV-nak, de a helyzet nem változott. A nagykövetségnek ez a vállalat – és egy másik is – már korábban jelezte, hogy több tízmillió dollárt buknak évente azon, hogy a versenytársaik áfát csalnak. Az amerikai cég áfacsalásokkal kapcsolatos állításait egy könyvelőcég elemzésével tudta alátámasztani. A nagykövetség azt is megemlíti, hogy
- a NAV inkább az áfacsalási botrány kirobbantó Horváth Andrást vizsgáltatta,
ahelyett, hogy az általa megjelölt cégek áfacsalásaival foglalkozott volna.
Idén januárban a nagykövetség munkatársai találkoztak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársaival, és aggodalmuknak adtak hangot
- a mezőgazdasági áfacsalás,
- az intézményesült korrupció,
- a közérdekű bejelentők védelme és
- a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása
ügyében. A minisztériumban azt mondták nekik, hogy
Az amerikai jelentés hozzáteszi, hogy voltak törekvések a minisztériumban, hogy javítsák a korrupcióellenes és etikai képzést a kormányzaton belül, valamint javítsanak a korrupcióra vonatkozó szabályozáson. Az ezzel foglalkozó osztályt azonban kettéválasztották, amikor a tárcát két külön minisztériumra választották szét.
Februárban találkoztak a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának illetékeseivel, ezen az amerikai cégek aggodalmát tolmácsolták az áfacsalás miatt. A NAV egyik tisztviselője azt mondta, nem voltak hivatalos panaszok, enélkül pedig nem tudnak lépni. Kifogásként jegyzik meg az amerikaiak, hogy a korábban a legnagyobb adózók vizsgálatára létrehozott és a hálózatos áfacsalások feltárására elvileg leginkább alkalmas
- Kiemelt Adózók Igazgatóságát, a KAIG-ot megszüntették 2013 januárjában („módszeresen ellehetetlenítették és feloszlatták″ – írja a dokumentum egy forrásra hivatkozva).
Júniusban a nagykövetség a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számolt be áfacsalásra vonatkozó aggályairól, jelezve, hogy az ügy komoly, és mivel korrupció gyanúja merült fel, lépéseket kell tenni. Mint írják, a minisztérium későbbi telefonbeszélgetések alapján megosztotta az intézményen belül az információt, de más visszajelzést nem kaptak.
Végül októberben értesítették a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a kitiltásokról – zárul a jelentés.
A már említett sajtótájékoztatón Magyar Levente államtitkár azt mondta, a követségnek ebben a dokumentumában – amely szerinte formailag is elfogadhatatlan – nincsenek olyan hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a magyar kormány meg tudná vizsgálni „az állítólagos korrupciós ügyeket”. Érdekes, hogy a kabinet csak azután lépett nyilvánosság elé a birtokába került levéllel, miután Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció politikusa – szintén most csütörtökön – nyilvánosságra hozta pártja információit, miszerint múlt csütörtökön átadtak egy ilyen dokumentumot az amerikaiak a külügyi tárcának. Kerék-Bárczy szerint ebben a levélben – amelyről állítólag magyar külügyi forrásból értesültek – szerepelnek azok az információk, amelyek alapján beutazási tilalmi listára tettek hat vezető magyar kormánytisztviselőt.
Szintén csütörtökön a Legfőbb Ügyészség ismét az amerikaiakhoz fordult. Polt Péterék most André Goodfriend ügyvivőnek írtak levelet, amiben kérték az ideiglenes ügyvivőt arra, hogy a beutazási korlátozásokra alapot adó bűncselekményre utaló konkrét adatokat bocsássa a magyar ügyészség rendelkezésére. Cikk itt.
