Ildikó Judit Sugár Egy hangulatos régi környezet: az Avas
alja
Lefelé sétálva az Avasról a mai sétámat az Avas alján folytatom a belváros régi,
hangulatos helyszínein. A Papszer utca a régi épületek sora………
………Végigsétálva rajta kitekintés nyílik az Erzsébet térre és a belváros utcáira.
Mai állapotában helyenként igen elhanyagolt, ráférne a felújítás, de láthatunk
itt ápolt és szépen karbantartott családi házakat is, némelyikük csábító vendéglátó-
helyekkel tarkítva……
……… Ha nyugati irányban haladunk tovább a Toronyalja utcán, amely követi az Avas vonulatát, egy igen kedves, kissé kanyargós utcán járunk, amely még megőrizte a múlt jellegzetességeit. Természetesen már itt is láthatunk a mai igényeknek megfelelően
felújított, családi házakat is, de az utca régi összképe nagyjából megmaradt.
Az Avas közelsége miatt a nyári időszakban a buja zöld növényzet, fák, bokrok sokasága kellemes oxigén dús környezetet teremt a belváros szívében.
Tavasszal a fák virágzása idején varázslatos illatot terjesztenek az akácfák, az olajfák és másfajta növényzetek is.
Ennek az utcának a végén található a „Jézus kútja”, amely fiatalkori emlékeim szerint
nagyon elhanyagolt állapotú volt, szinte alig lehetett észrevenni, sajnos inkább szemét-lerakó helynek volt mondható.
*Egy régóta ismert kegyhely a Miskolcon élő emberek számára.
Ebből az Avas alatt csörgedező forrásból már az 1600-as években is a szomjukat olthatták
a megfáradt vándorok és a miskolciak is. A kutat már 1693-ban is említik a történeti adatok. Emléke a néphagyományból ered. A legenda szerint Jézus ivott a forrás vizéből, majd megáldotta, és utána bor folyt belőle. A történet az lehet, hogy a forrás fölött lévő pincék egyikében valamelyik borral telt hordó megrepedt és a tartalma a Jézus kútján át megjelent, így néhány napig a kút vize borízűvé változott. Az elmúlt rendszerben ez a hely és a rege feledésbe merült, a környéke pedig elhanyagolttá vált.
2009-ben a városrész önkormányzati képviselője szépen rendbe hozatta, parkosította, kiépítette a kutat és környékét*.
Ennek az utcának a folytatása az (régi nevén Somogyi Béla utca) Avas alja utca, melyhez
személyes kötődésem is fűződik. Ebben az utcában lakott apai ágú nagymamám és két nagynéném is, akik a nagyfamília összetartó gerincei voltak.
Gyermekkorom óta, amíg ők éltek, hosszú éveken át a hétvégeken rendszeresen összegyűlt itt a család minden tagja.
Kedves emlék, hogy nyári késő délutánokon és estéken az Avasról egy tárogató édes-bús hangja szólt, mely beterítette az egész környéket.
Fájószívű nosztalgiával gondolok erre a régi szép nyári napokra. Ma már sajnos biztos, hogy nem él ez a kedves magányos muzsikus, aki a finom zenéjével boldoggá tette az itt élő embereket.
Visszasétálva a Toronyalja utca elejére a Meggyesalja utca 1. szám alatt található a mai kor
igényeinek is megfelelő Avasi Sörház-étterem,…….
……A déli tehermentesítő úton keleti irányban haladva találkozunk a Herman Ottó Múzeum és kiállítási épülettel, amelyet *1899-ben alapítottak Borsod- Miskolczi Múzeum néven. 1953-tól viseli a sokoldalú tudós nevét. Legnagyobb gyűjteménye a régészeti őskori tárgyi emlékek, népvándorlás kori és honfoglalás kori reprezentatív művészeti alkotások. Ásványtára a Kárpát medencéből származik, ezen kívül gazdag ipartörténeti alkotásokkal is rendelkezik. 1999-ben az Év Múzeuma lett.*
…………A gimnázium után a Rákóczi u. 5. szám alatt található a Művészetek Háza.
2006-ban nyílt meg a Béke mozi megszűnése után. Hangversenyterem, művész mozi, kávézó, és kiállításokra alkalmas helyiségekkel. Lehetőséget ad színházi előadásokra, gálaműsorokra és egyéb kulturális rendezvényekre. E modern és minden igényt kielégítő épületre a kor haladtéval nyilvánvalóan szükség volt.
A gondolataim viszont sokszor visszatérnek a régi Béke mozihoz, ahol az akkori embereknek egy meghatározó és kellemes szórakozási lehetősége volt a nyikorgó faszékeivel, a páholyaival, az ifjúság ide megbeszélt izgalmas randevúinak a bájával, és akkor még színvonalasnak mondható mozifilmek vetítéseivel. A mozi előtt megvásárolható forró
pattogatott kukoricával, mely zacskóinak csörgése sok mérget is okozott a közelben ülőknek.
De volt igazi hangulata és varázsa………
*Források: Szabad enciklopédia – Fojtán László
