Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták,
vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre.
Tisztelt blog olvasók!
2014.07.07-én kénytelenek voltunk a férjemhez kihívni a miskolci háziorvosi ügyeletet. Egy hólyag és egy prosztata műtét után egész éjjel kibírhatatlan fájdalmai voltak. Az ügyeletes orvos visszahívott telefonon, és közölte, hogy majd 8 óra után inkább egy mentőt küld. Ezt egyszer már megcsinálták. Mivel a mentő csak a sürgősségire szállíthatja a betegeket, és az órákat vesz igénybe, anélkül, hogy bármi történne.
vizov-vracha-na-domu.jpg
Közöltük, hogy az urológia főorvosa 7-től rendel, és nem bírja a fájdalmakat 8 óráig. 20 perc múlva újra hívott, hogy akkor 7 óra után jön a mentő, de azt majd a másik orvos intézi, mert 7-kor váltanak. Ez 6 órakor volt. Az út az ügyelettől a lakásunkig autóval 10 perc.
A férjem talán életében először kikelt magából, és mondta az orvosnak, hogy gyalázat, hogy nem hajlandó a beteghez kimenni, inkább a mentőt küldi, és már nem először. Hagyja a francba az egészet, nem kell semmi, majd megoldjuk magunk. Az orvos magyarázkodni kezdett, de mi ezt már nem vártuk meg. Hívtunk egy taxit, Mikor a sofőrnek elmondtuk, hogy kb. 20 percig bírja a férjem vizelés nélkül, ő 17 perc alatt bevitt az urológiai osztályra, ahol jelenleg is fekszik a férjem. 67 éves koráig soha nem fordult elő, hogy ügyeletes orvos kellett volna.
Most rászorult volna, de a lelketlen orvosnak még volt egy óra hátra az ügyeletből, és ő már nem akart kimenni sehova. Kívánom neki, hogy egyszer tapasztalja meg, milyen, amikor egy éjszakán keresztül folyton wc–re kell járnia, és pokoli kínokat áll ki.
Üdvözlettel M. Mária http://praxis.blog.hu/2014/07/09/lusta_lelketlen_ugyeletes_orvos
