Szembenézés – podcast Miskolc közéleti témáival 🎙

5 Responses

1. „A Tisza győzelme most hatalmas győzelemnek tűnik, (számszerűen valóban az

   is), de nagyon félek, hogy ez a választási eredmény valójában mindenkinek ha-
   talmas veszteség (lesz). (Ne legyen igazam)!

   Miért félek?
   Hogy egy klasszikust idézzek: „…Ez a program mindenkinek fájni fog…nem kicsit,

   nagyon…” Ezek bizony Bajnai Gordonnak a szavai, annak a Bajnainak, aki a mos-
   tani Tiszás győzelemnek is a jelentős szervezője és megalkotója volt.

   Fájni fog.?

   Szerintem ráadásul a legjobban pont azoknak fog fájni, akik győzelemhez segí-
   tették a Tisza pártot.

   Valamiért ezek az emberek elégedetlenek voltak Orbánék teljesítményével, pedig

   a legtöbbjük az én véleményem szerint igazából jól élt az Orbán kormányok ide-
   jén.

   Valamilyen (mi pontosan tudjuk, hogy milyen) indíttatásból kifolyólag azonban
   ők úgy érezték, hogy nekik „változás kell és, hogy „Áradjon”
   Hát akkor most nézzük meg majd azt az áradást!
   Egyébként tényleg őszintén kívánom, hogy így legyen, mert abból valamennyien
   csak profitálhatunk.
   Félek azonban, hogy nem így lesz.

   A legnagyobb tisztelet hangján azonban szeretném megkérni azokat a honfitár-
   saimat, akik a „rendszerváltozásra szavaztak, hogy ne panaszkodjanak majd,

   amikor az alábbi felsorolásban szereplő jövendöléseim ESETLEG bekövetkeznek.
   Ne panaszkodjanak ha,….

   4

   Válasz

   1. átlátszó módon cigánykodó fürdőskurva óbégatás

      5

      Válasz

2. ” ” lemaradt

   Válasz

3. https://www.facebook.com/reel/982213690999113

   Válasz

4. A valóság teljes tagadása és meg nem értése rajzolódott ki Orbán csütörtök este adott interjújából. Élő egyenes adásban próbált megbirkózni a történtek befogadásával, sikertelenül.

   Egészen döbbenetes interjút adott csütörtök este a Patrióta nevű csatornának Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnök még a választások után is csak egy kifejezetten baráti, a Fideszt támogató csatorna műsorvezetőjével volt hajlandó leülni, de a közel háromnegyed órás beszélgetés végére mintha szép lassan összeomlott volna. Hosszú szünetekkel, el-elakadó szavakkal, magát ismételgetve próbált szembenézni a valósággal, hogy a magyar választók többsége nem kér belőle és a kormányzásából – de ez nem sikerült.

   Az interjúban elhangzott konkrétumokat nagyon röviden össze lehet foglalni. Orbánnak az interjú elején még sikerült energikusnak mutatnia magát, egy politikai korszak lezárása után a Fidesz teljes megújulásáról beszélt, de jellemző módon kormányzása egyetlen hibájának legfeljebb azt tartja, hogy az orosz projektként épülő Paks 2-t nem sikerült eddig befejezni. A valóság teljes tagadása rajzolódott ki abból, hogy szerinte semmilyen korrupció nem volt rendszerében, legfeljebb a „luxizás” zavarhatta az embereket, de a Fidesz „nemzeti vívmányokat” teremtett – nyilván ez lesz a kulcskifejezés a következőkben a párt és holdudvara számára.

   Orbán arról beszélt, hogy mozgalomként kell megújulnia a Fidesznek, ennek jegyében pedig a parlamentbe jutott képviselőket is átrendezik majd. De miközben azt bizonygatta, hogy mennyi energiát szabadított fel benne a „fájdalom és üresség”, amit az eredmények láttán érzett, és hogy most fiatalabbnak érzi magát, mint korábban, valójában inkább egy megfáradt, múltba révedő nagypapa benyomását keltette, aki maga sem tudja felfogni, hogy mi történik körülötte, helyette inkább azon nosztalgiázik, hogy milyen szép évei voltak, amikor ellenzékből kellett harcolnia.

   Az interjúban amint a választások éjszakájára és az eredmények értékelésére terelődött a szó, Orbán egyszerűen talajt vesztett. Kimondta ugyan, hogy a felelősség az övé, de láthatóan nem érti, hogy miben, és hogy ez mit is jelent. Azt állítja, hogy övé a felelősség – de láthatóan nem tudja, hogyan kellene felelősséget vállalnia, szembenéznie saját hibáival, történelmi felelősségével.

   „Miért nem tudtam nagyobb meggyőző erővel képviselni az üzenetünket?”

   – teszi fel a kérdést, de az, hogy az üzenet, amire az egész kampányt építették, a gátlástalan ukránozás, a háborúval riogatás esetleg nem volt igaz, vagy hogy ez az, amire nem voltak fogékonyak az emberek, az fel sem merül benne. Azt mondja, nem is tudna más üzenetet összerakni, mert „ez az üzenet szívből jött”, csak valamit nem jól mondhatott, ha már a másik oldalra ilyen sokan szavaztak. Szerinte a megszokott 70 százalékos részvételi arány esetén a Fidesz győzött volna, csak sajnos többen mentek el szavazni, akikhez „vagy nem értem el, vagy nem is voltak arra kíváncsiak, amit mondtam, vagy rosszul mondtam nekik”.

   A sok évnyi hergelés, poloskázás és hasonlók után próbálná magát demokrataként újrapozicionálni, direkt kijavítja a műsorvezetőt, hogy ő nem mondta, hogy a Tiszára szavazók rosszul döntöttek volna, csak azt, hogy a Fideszt választók jól. Eljátssza, hogy majd a fideszes tisztújítás során dől el, hol lesz neki a helye a továbbiakban, a szertárban vagy csapatkapitányként az élen, de közben mégis kibukik, hogy ő dönti el, ki kerül a leendő fideszes frakcióba, vagy hogy ki mindenkire számít a jövőben. Amikor a „nemzeti oldalnak” nevezett Fidesz elveit kellene megfogalmaznia, nehezen találja a szavakat, és végül megint csak oda jut, hogy miután megszűntek a hagyományos politikai kategóriák, így már csak „patrióták” és „globalisták” vannak.

   A valóság teljes tagadása és meg nem értése rajzolódott ki Orbán szavaiból. Persze, nem először, hiszen akik követték az interjúit, azok számára eddig is nyilvánvaló volt, hogy a kormányfő valami másik mozit néz. A különbség most az volt, hogy szembejött a valóság, Orbán pedig élő egyenes adásban próbált megbirkózni ennek befogadásával, sikertelenül. Már közel sem azt a magabiztos, koherens világképpel rendelkező nagy stratégát láthattuk, akinek magát mindig mutatni igyekezett, inkább egy fogatlan oroszlánt, aki viszont még mindig képes lesz tovább mérgezni a közéletet és a saját pártját.

   Válasz