1936. október 29.
1936 őszén szokatlanul korán érkezett meg a tél Pécs térségébe. Október végén egyetlen nap alatt rendkívüli mennyiségű hó hullott. Ez az évszakhoz képest is példátlan eseménynek számított. A város és környéke nem volt felkészülve ilyen időjárásra. A közlekedés akadozott, a mindennapi élet gyorsan felborult. A korabeli sajtó rendkívüli természeti jelenségként számolt be a havazásról.
Az 1946–1947-es tél
A második világháborút követő tél az egyik legnehezebb időszakot jelentette az ország számára. A hideg tartós volt, a havazás hosszú időn át ismétlődött. Vastag, összefüggő hótakaró alakult ki. Az úthálózat és a vasúti közlekedés sok helyen csak korlátozottan működött. Számos település nehezen volt megközelíthető. Az ellátási problémákat súlyosbította a tüzelőhiány és az általános gazdasági válság. A tél hatása még tavasszal is érezhető maradt, mivel a mezőgazdasági munkák késve indulhattak el. A korszak emlékezete kivételesen kemény télként őrzi ezt az időszakot.
Az 1962–1963-as tél
Az 1962–1963-as tél a huszadik század egyik leghidegebb időszakaként vonult be a köztudatba. A fagyok szinte megszakítás nélkül, az enyhülés teljes hiányával tartottak. A havazások után a hó hetekig nem olvadt el. A közlekedés különösen vidéken vált nehézzé. Sok helyen csak korlátozottan volt biztosítható az ellátás. A hegyvidéki térségekben jelentős hóvastagság alakult ki. Iskolákban és közintézményekben rendkívüli szüneteket rendeltek el. A tél komoly terhelést jelentett az infrastruktúrára és a lakosság mindennapjaira.
Az 1978–1979-es tél fordulója
1979 januárjában hirtelen lehűlés és intenzív havazás érte el az országot. Az erős széllel járó hófúvások rövid idő alatt járhatatlanná tették az utakat. Sok jármű rekedt az országutakon. A mentés lassan haladt. A vasúti közlekedésben jelentős késések és kimaradások voltak. Több térségben az áramszolgáltatás is akadozott. Az események országos szinten mutatták meg az infrastruktúra téli sebezhetőségét.
1987 januárja a nagy hó
Az 1987-es januári havazás az egyik legismertebb téli esemény Magyarországon. A nagy mennyiségű hóhoz viharos szél társult. Hatalmas hótorlaszok alakultak ki. Főutak és autópályák váltak járhatatlanná. Sok autós órákra vagy napokra elakadt. Települések szigetelődtek el. Az alapvető ellátás megszervezése is komoly feladatot jelentett. A mentési munkákban fegyveres testületek és állami szervek is részt vettek. Ez az esemény hosszú időre mérceként rögzült a hazai köztudatban.
