Csöbör intézi a fegyvereket…írta 2021 ben az eszakhirnok.com
Csöbör Katalin: Öt éve dolgozunk, hogy Alsózsolcán újrainduljon a magyar fegyvergyártás
Minap nyilatkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a fegyvergyártás mint húzóágazat jelent meg a kormány tervei között. Miskolc környéke hogy áll fegyvergyártás terén?
–Pillanatnyilag sehogy, pedig 5 éve dolgozunk, hogy Alsózsolcán újrainduljon a magyar fegyvergyártás. A térség jelentős fémes kultúrával, komoly egyetemi tudásbázissal rendelkezik. Erre alapozva próbáltuk a világ egyik legnagyobb kézifegyvergyártóját idecsábítani. Akkor ehhez még nem volt meg a megfelelő támogatottság, így bár nem adtuk fel, de a beruházást végző társaság falakba ütközött. Most, hogy Lepsényi államtitkár úr vezetésével több minisztérium képviseletével bizottság jött létre a magyar fegyvergyártás beindítására, újra látszik az esély. A beruházást tervező társaság új lendületet kapott, remélem, hogy sikerrel járnak. Tőlem minden támogatást megkapnak.
A valóság
A zalaegerszegi komplexum alapkövét 2020-ban rakták le, mára pedig innen gördülnek ki a világ legmodernebb gyalogsági harcjárművei, a Lynxek, melyeket elsőként a Magyar Honvédség rendszeresített. A szovjet BMP-ket a kétezres évek elején vonták ki hadrendből, ezeket pótolják az Lynxek. A vásárlás körülbelül 700 milliárd forintos tétel, míg maga a zalaegerszegi komplexum 60 milliárd forintól épült, amit a magyar állam finanszírozott.
A Rheinmetall Magyarországon négy létesítményben érdekelt. Szegeden nemrég nyílt meg a civil és védelmi felhasználású hibrid üzemük, ahova a Rheinmetall hadiipari termelésre átálló berlini és düsseldorfi gyárainak gépjárműipari gyártósorát telepítik, Budapesten pedig védelmi digitalizációval foglalkoznak. A két hagyományos hadiipari üzem a várpalotai lőszergyár és a zalaegerszegi harcjárműgyár. Mindkettőben 51 százalékos részesedése van a németországi anyacégnek, a 49 százalék és az ingatlanok tulajdonjoga pedig a magyar állami N7 Holdingé. A vegyesvállalatok bérleti díjat fizetnek az ingatlanok használatáért. A 4iG – melyben egynegyed részben a Rheinmetall is tulajdonos – szeretné megszerezni a kisebbségi magyar állami részesedés 75 százalékát plusz egy szavazatot.
4 Responses
Szóljatok viktorotok testvérének! Ő érdekelt a fegyverbizniszben! A békeharcosok stikában fegyvert gyártanak? Hogy is van ez?
Hát úgy, hgy pont annyira békeharcosok ők, mint amennyire „fiatal demokraták”… 🙂
Európának legyen önálló
védelmi ! hadereje
Orbán sohasem mondott mást. ( az SZDSZ-től kiválása után)
Hej, mennyivel könnyebb vót eladni
„Hónapok óta suttogtak róla a jól értesültek, de mára valósággá lett: magyarországi befektetők vásárolták meg a felszámolás alatt álló Diósgyőri Gépgyár általános gépgyárát, vagy ahogy a köznyelv hívja: az ágyúgyárat, a fegyvergyárat – ez volt a hír az Észak-Magyarország 1993. február 27-i számában. A megyei napilap Juhász Judit kormányszóvivőt idézte: „a vevő, az Army-Coop kft. folytatni kívánja az önálló gyár hadiipari tevékenységét, úgy, hogy gazdasági társaságot hoz létre a megvásárolt vagyon működtetésére. Ebben a gazdasági társaságban 10 százaléknyi tulajdonrész tartós állami tulajdonban marad”. ..
Pénzről nem esett szó
A vételárat mind a vevő, mind az eladó titokban tartotta. Négyszázhetven dolgozó foglalkoztatása rendeződött, legalább fél évig: az új tulajdonos legalább hat hónap foglalkoztatási garanciát vállalt – részletezte az írás.”
„….1991-ben költözött Budapestre Szemjon Mogiljevics magyar feleségével. Itteni tevékenységének központja az Arigon Ltd. volt, amely 1992-ben alakult, majd 1995-ben megvásárolta a kanadai YBM Magnex Ltd.-t az Egyesült Államokban pénzmosással megvádolt amerikai YBM Magnex International Inc.-től. A Mogiljevics által ügyvezetett Arigon – amely 1995-ben United Trade Ltd. (UT) néven átköltözött a Kajmán-szigetekre – 1993-ban betársult a két magyar magánszemély által gründolt Army Coop Kft.-be, majd megvásárolta a felszámoló Reorg Rt.-től a volt Diósgyőri Gépgyár hadiüzemét. Miután azonban az Army sem hadi, sem más megrendeléseket nem kapott, ráadásul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egészségbiztosítási pénztár felszámolási eljárást kezdeményezett ellene, a kilencvenes évek végén megszűnt. Az ügy pikantériája, hogy mivel az egyik magyar alapító üzletrészét köztartozás fejében az adóhivatal lefoglalta, egy ideig a magyar állam volt Mogiljevics üzlettársa az Armyban. Az UT egyébként pénzmosó egységként működve közvetítő szerepet töltött be a kanadai YBM és a budapesti – a magyar cégjegyzékben nem található – Technology Distribution nevű vállalkozás között. A két utóbbi cégnek a CIB Bankban fenntartott bankszámlája fölött Mogiljevics rendelkezett…..”