Az orosz hadsereg komoly létszámfölénybe kerülhet, bár ennek kérdéses a jelentősége a kényszersorozottak alacsonyabb harcképessége és morálja miatt

Tegnap nagyszabású ünnepélyt tartottak Moszkvában, amelyen aláírták négy ukrajnai megye csatlakozását Oroszországhoz egy elcsalt népszavazásnak is alig nevezhető színjáték után.

Ellentmondás: az elcsatolni kívánt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék Ukrajna teljes területének hatodát teszik ki, ugyanakkor jelenleg egyik megyét sem ellenőrzik teljes mértékben az oroszok.

Miért fontos ez? Bár a “népszavazást” Oroszországon kívül lényegében senki nem ismeri el, az orosz narratíva szerint a frontvonal Oroszországon belülre került. Így a harci cselekményeket az ország elleni támadásnak fogják minősíteni.

  • Az átminősítéssel Moszkva új eszközöket ad magának: az orosz katonai doktrína alapján szélsőséges esetben akár atomfegyver is bevethető, ha súlyos veszélyben érzik szuverenitásukat.
  • A legtöbb NATO-tagország mellett Kína is a konfliktus súlyos eszkalációjaként értelmezi a négy megye elszakítását.

Mi következik ebből? A széles körű mozgósítás, a lebegtetett nukleáris fenyegetés, a “népszavazás” és a „csatlakozási kérelmek” gyors elfogadása mind a konfliktus mélyülését jelzi.

  • Az orosz hadsereg komoly létszámfölénybe kerülhet, bár ennek kérdéses a jelentősége a kényszersorozottak alacsonyabb harcképessége és morálja miatt.
  • Az oroszok többsége továbbra is háborúpárti (44 százalék határozottan, 28 százalék inkább), ez az arány mégis
  • A G7 teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni.